Az interneten miért nem lehet olvasni?

Castells - A hálózati társadalom kialakulása - el kell olvasni.
Castells – A hálózati társadalom kialakulása

Schmitt Pál köztársasági elnök-jelölt, akit Orbán Viktor úr messziről küldött levélben ajánl a tisztségre (ennek is van ám jelentése, éppen úgy, mintha kőtáblán küldi valaki az instrukciót) megszólalott.
Szóval Schmitt Pál úr ezt mondta a frakciója előtt: „sms-eznek, tévéznek, interneteznek, zajos helyekre járnak, nem olvasnak, és így elvesznek a szép szavak”.
Én eddig azt gondoltam, hogy az interneten is lehet olvasni, s hogy az internet az ismeretek kifejezett tárháza.

Ellentét a tudás, a magyar nyelv és az internet között?

Eddig tehát balga mód nem éreztem ezt a súlyos ellentétet a tudás, a magyar nyelv és az elítélendő internet között. Amely ugyebár még hangos helyekkel is párosulhat (pironkodva vallom be, olykor bizony el-elmegyek blueskocsmába).
A szép szavak ügyében magam is perlekedtem itt-ott, ahol csupán öncélúan használnak böszme szavakat, ám zömében olyan helyeket látogatok a neten, ahol a magyar nyelvvel nincsen semmi baj!

Írók, költők, tanárok, tudósok, értelmes fiatalok blogjain, honlapjain szörfölgetek, és bevallom, a politikusok által használt szókincs sokszorosával találkozom.

Lehet, hogy a gyakori internethasználatom miatt adódik, de a szinglik vesekövein élcelődő, a Róbert nevet Robertának mondó, az internetezést elitélő megnyilatkozások sora a politikai egy jól meghatározható bokrából engem aggodalommal tölt el. Félek, hogy nem a korszerűség, nem az információs társadalom az irány!

Zajos hely: Paks, blues, Jethro Tull

Mottó:
„sms-eznek, tévéznek, interneteznek, zajos helyekre járnak, nem olvasnak, és így elvesznek a szép szavak”.
Schmitt Pál

Ahogy az lenni szokott: Hámori Gábor polgárpajtás már hetekkel ezelőtt elkért az asszonytól, merthogy vár minket egy zajos hely, Paks, Gastroblues, Jethro Tull.
Akkor még nem tudtam, hogy a hangos helyek betesznek a magyar nyelvnek, így aztán szeretném, ha Schmitt Pál köztárs. elnök úrnak senki nem mondaná el, hogy „zajos helyen” jártam – ráadásul internetezés után! -vasárnap éjjelén – és rettenetesen csíptem a zenét, azt a dübörgős fajtát, amely a keménységével, máskor a lágyságával,  a szokatlan, modulált dallamaival magával ragadott.

Wazze, kurva nagy zene volt! – mondanám, ha a köztárs. elnök úr intelmeit falra hányt borsónak tekinteném. De nem tekintem annak, amikor is az eseményről, egy bluesfesztivál záróakkordjáról beszámolok, vagyis nem mondom.

Írek, kelták, sumérok, magyarok meg a rock

Apropos írek-kelták. Nem lehetne-e kedves köztárs. elnök úr a sumér ősöket keltákra cserélni? Ugyanis meglátásom szerint nincs olyan sumér, aki úgy fújná a fuvolát, mint ez az kelta keltezésű, Anderson nevű. Komolyan.

Amikor legutóbb – három éve –  jártunk Pakson, akkor a Yardbirds hangoskodott, itt olvasható:

Gerillamarketing helyett: blues, Paks, Yardbirds

Hámori Gábor polgárpajtásról:
Blog-portré: Hámori Gábor, Mecseki Fotóklub

Hámori Gábor: Pécs madártávlatból (könyv, fotó)

Post script

Végül a Ctrl+c került ellentétbe a Ctrl+v kombinációval. A ráérzésünk a végeredményt szépen megelőlegezte!

“Az interneten miért nem lehet olvasni?” bejegyzéshez 16 hozzászólás

  1. Szinglitan kedves ZinczyKa, ezt odaát Amerikában nem tanítják? Ime az alapok Mikola István egykori FIDESZ miniszterelnök-helyettes jelölt úrtól, 2006-ból:
    „… igenis, a mindenkori irányításnak, menedzsmentnek, hatalomnak korlátoznia kell az egyén parttalan szabadságvágyát…
    Mit jelent a másik oldal? Az egyén parttalan szabadságvágynak a kibontakozását kell segíteni, nem kell a közösség, önmegvalósító, mai szingli életforma, az az igazi. Nem közösségek kellenek, hanem szinglikből összeálló hordák kellenek, és akkor már indul is az Andrássy úton a menet a fiúk, a lányok nyakába fülbevalók, lufik, és szól a recsegő rádióban a zene, amit úgy hívnak, hogy technó….”
    Most nem találom a pontos idézetet, de az is ebben a gondolatkörben foglal helyet – ezek a szinglik táncikálnak s csak úgy potyog belőlük a vesekő – hát így valahogy, kedves ZinczyKa!

    Válasz
  2. A vesekő problémát én hagynám Mikolára, a zajos helyek megítélését Schmitt Pálra, a pálinkafőzés szabadságát Orbán Viktor úrra – viszont a hálózati társadalom ügyeivel foglalkozzunk kicsit mi.
    Nemrég táblázatban gyűjtöttem össze azokat a különbségeket, amelyekben minőségi a különbség a hagyományos és az információs kor között.
    Tulajdonképpen ezek miatt a különbségek miatt kellene gyorsan nekikezdenünk a hálózati társadalom szervezésének.
    Ezek – a következményként megjelenő – új minőségek átformálhatják az életünk minden szegletét, a gazdaságtól a kultúráig, s csakis így zárkózhatunk fel!
    http://seoblog.bognarstudio.hu/archives/1070

    Aki nem hisz nekem, az vegye kézbe például Csepeli György – Prazsák Gergő új könyvét, az Örök visszatérés? címűt, és máris látja majd az európai felmérések eredményét. Hogy a tudásalapú társadalom, a hálózati társadalom ügyeiben hol is állunk. Nem lesz derűs a napja!

    Válasz
  3. Szinglitan? 😀
    A végén kedvem támad fülbeavós fiúkkal a nyakamban rázni a veseköveimet technóra. 🙂
    A világ sokszínű, ezt nem árt észben tartani azért, bárhova is pozícionálja a jószerencse az embert. Ezt mondanám a fiúknak, ha ismerném őket személyesen.

    Válasz
  4. Az interneten olvasni kell…. ennyi.
    Mondjuk a Háború és békét még véletlenül sem olvasnám el monitoron. Azt gondolom ennek az egésznek a lényege a hozzáférhetőség, már annak a nem túl nagy százaléknak aki hozzáférhet a hatmilliárdból.

    Válasz
  5. Schmitt Pál szavaiból az a meggyőződés árad, hogy ismeretet, hasznos ismeretet egyedül csak (papíralapú) könyvből lehet meríteni.
    Ezzel szemben már egy egészen más kulturális alapállás a korszerű – a kereső emberé, aki a világhálón keresi és találja meg az információkat egészen más – interakcióra, vagyis párbeszédre épülő, demokratikus eljárásmódok és viszonyok között.
    Az új világ kihívása éppen az volna, hogy Magyarország minél előbb térjen át a tudásalapú, hálózati társadalom alapjaira, ahol széles sávú interneten érhető el a sokféle, tehát nem csak az ólombetűvel írt tudás. (Video, GPS, hangos- és e-könyvek stb.) Egészen más alapokra kell helyezni a tudás megszerzésének módját.
    Vagyis minden olyan mondat, amely az internetet, mint a tudással szembenálló eszközt írja le – haladásellenes.
    Magyarország leendő köztársasági elnökétől pedig nem haladásellenes szemléletet várnánk el! Ez a lényeg, nem a Háború és béke olvashatatlansága az interneten. Amellyel egyet is érthetek.
    Mint ahogy azzal is, hogy a net nem veszélytelen hely. De ez nem jelentheti azt, hogy az internet ellenség volna!

    Válasz
  6. Nem véletlen ám ez, gondolj bele Gutenberget sem szerették olyan nagyon anno.
    Nekik alapvetően gondjuk van az internettel,a blogokkal, a szabad véleménynyilvánítással. Miért is akarnak mindent ellenőrizni?

    na ez sem tartozik ide, mindegy:)

    Válasz
  7. Kedves KapitanyG!
    Hálás vagyok a belinkelt írásért és a táblázatért.

    Egyfelől egyetértek ama előítélet-oszlatással, hogy a digitális világ – ma – egyszerűen felosztható volna úgy: az idősebb generáció a digitális analfabéták csoportját alkotja, az ifjabb korosztály pedig a netkorszak királya.

    Maga a hivatkozott táblázat számos dologra nem kérdez rá – például a blogírás és blogolvasás sem szerepel benne -, az e-könyv olvasásra vonatkozó kérdést sem látom sehol, zenehallgatásról, videó-nézésről (YouTube) sincs benne szó: vagyis kicsit olyan táblázat ez, mintha a netkorszak hajnalának lehetőségeiről szólna.

    A technológiai váltás szemléltetésére én azt szoktam mondani: a kőbaltához másként idomul a kéz, mint a mobiltelefon billentyűzetéhez, a netkorszak ifjainak kéz-csontozata már másmilyen, mint az idősebbeké. Se te, se én nem tudjuk már soha olyan ügyesen pergetni mobilon a betűket egy üzenethez, mint a gyerekeink. Nekünk be kell érnünk a „lassabb” kommunikációval, és élettapasztalatunkból következően kicsit elmélyültebb megfogalmazásokkal kárpótolhatjuk magunk.

    Most, amikor a modern társadalmak az analóg világból mindent áttelepítenek a digitális világba – tudom, ez egyfelől nagyon gyors, másfelől viszont hosszadalmas folyamat -, az internet (pontosabban a digitális hálózatokon elérhető információk) lebecsülése felér egy „ellenforradalommal”, mégha forradalmat mond is az, aki így tesz!

    A korszerűség – minden generáció irányában – azt követelné meg, hogy a fentebb leírt digitális információhalmazt minél több ember elérhesse és felhasználhassa.

    Válasz
  8. Ezzel az egésszel az a baj, kedves Bognár László, akik itt beszélgetünk erről, pont mi ismerjük, tudjuk, használjuk ezeket a hálózatokat, adatbázisokat, és bizony velünk szemben egy cseppet sem szorulnak védelemre. Akik pedig akadékoskodnak azok bizony előbb vagy utóbb, szerintem „előbb” kényszerülnek jobb belátásra. Ismerve a fejlődés ütemét.
    amikor gyerekeknek beszélek erről, sohasem mulasztom el megjegyezni, hogy maradandóságban sohasem érhetjük utol az egyiptomiak információtárolási módszereit. Így hát menteni kell amíg menthető minden dolgunkat. Néhány napja meg is kaptam az „mentsük amíg menthető” oszkárt tőlük:)illetve a legnagyobb elismerést a blogfüzetek bevezetéséért kaptam, szintén tőlük.
    Éppen elidult nálunk egy fejlesztés ami a könyvtár informatikai hátterét komoly mértékben fejleszti tovább, és komoly adatbázist építünk digitalizálunk ami elérhető lesz a hálón.
    Nos nem folytatom, és nem magyarázom, aki akarja megérti, mert még a végén majd megint kikapok.

    csak annyi: Palika sületlen félmondatai ezt már nem tudják megállítani még akkor sem, ha kicsit gyakrabban fohászkodik fölfelé.
    hehe
    csók

    Válasz
  9. Kedves Myrtille!
    1.) A te tapasztalataid – tudtommal kevés pedagógusnak van olyan mennyiségű és mélységű tapasztalata a blog iskolai alkalmazásáról, mint neked – , szóval a te tapasztalataid mennyire esnek egybe, vagy nem, a KapitanyG által belinkelt táblázattal?

    2.) Palika sületlenségei sajnos tovább növelhetik Magyarország lemaradását. Nem akadályozhatják meg a fejlődést, csak lassíthatják, de az is éppen elég kár…

    Válasz
  10. igen, a gyerekek nagy többsége használja kommunikációra a számítógépet, és köbö a fele használja játékra. Nem tudom milyen volt a kérdés, hogyan kapták, választani kellett? Mert ugye nemcsak erre használják. Ezt mi tudjuk.
    Ez is mint minden eszköz annyit ér, és annyit tud, amennyit kihozunk belőle. Nem több.
    A nyelv az más. Változik és ezt el kell fogadnunk. Szoktam kérni írjanak nekem levelet. borítékban meg minden. Másként hangzik, tudnak ilyet is és olyat is.
    első vagyok aki megmutatja nekik hol vannak a kötelező és egyéb olvasmányaik.
    Megvan az egyensúly szerintem.

    http://myrtille.freeblog.hu/archives/2009/10/21/iroda-lomtalanitas/
    a nyelv az más:)

    Válasz
  11. Én sem tudom, hogyan tették föl a kérdést, talán kiderül a beígért folytatásokból. És talán majd szó esik arról is, amit Laci hiányol.
    Abban meg, amit Schmitt úr rosszall, ha akadnak is, akik éppen az internet miatt veszítik el? hagyják elveszni? a „szép szavakat” (nem is értem mit akart mondani azzal, hogy „elvesznek”…) – nem az internet a bűnös.

    Válasz

Hozzászólás a(z) ZinczyKa bejegyzéshez Válasz megszakítása