Blog szociográfia (2): pécsiek az Adrián

Szociográfia és utazás

Horvátország (Croatia) meg a horvátok a természet kedves gyermekei – ez kétségtelen. Szórt az nekik sziklát, szirtet, szigetet két marokkal meg csodaszép kék vizet is és ráadásnak ezerágú Napot, hogy mindez nyaranta odacsalja a hollandokat, a németeket, az olaszokat, a szlovéneket, a szlovákokat és persze a magyarokat is.

Isztria -Poreč messziről
Isztria, a nyugati oldalon: Poreč

Pécsről három család, tíz felfedező indult az Isztria nyugati partjaihoz, hogy kipihenjen egy magyar évet, amely Európában duplának számít (mármint a magyar év). Nem tréfa ez, gondoljunk csak a politikai elit áldásaira, a gárdára, a szép adókra meg minden 🙂

 A horvátok meg is tesznek mindent, hogy az ő partjaikat válassza a jónép. Olybá tűnik, ha kell, tíz körömmel vájnak utat a ménkő hegyekbe, s mintha a fél ország állt volna neki, hogy utat építsen, négysávossá téve az országot a vendégek igénye szerint.

S valaminő tanfolyam is folyhat ott, mosolyog minden horvát, tesz-vesz rendesen, hogy jól érezd magad, s költsd a forintról, euroról átváltott kunát (amely most nagyjából 33 forintot ér). Welcome van, meg Dobro dosli mindenkinek – látszik az ország célja és egyfajta össznépi akarat – VAN MIT TANULNUNK, MAGYAROK! És beszélnek persze számtalan nyelven, jól ismerik például a tengerpartit is, amelynek illusztrálására álljon itt egy lanternai Pekarában (v.ö. Pékárú) ellesett rendelés: – Jedan fresch broth. És láss csudát, a vendég – a bő mosoly mellé – megkapja az „egy friss kenyér” tengerparti nyelven megadott, ragozást, képzést és mindenféle nyelvi egyeztetést nélkülöző rendelése nyomán pontosan azt, amit kért.

Itt-ott magyarul is értenek s mondanak ezt-azt, Novigradban (Cittanova) a fagylaltos fiú szépen kérdi, hogy „mennyi a gombóc”, Vrsar mólójánál pedig egy étterem-hajó előtti tábla egyenesen azt hirdeti: „Magyarok vagyunk!”
Apropos, hajózás. Persze, hogy utaztunk kis tengerjáró, turista hajón, amely Porecsből indult a part mentén haladva délre, bevitt minket a Limski-csatorna mély öblébe is, hogy láthassuk a nudista paradicsomot (így lesz a meztelen holland húsa is horvát idegenforgalmi bevétel) és a Kalóz-kaput. Gondoltuk mi, hogy az ifjú kapitány kisujjában a tengeri hajózás minden csínja-bínja, de őszintén szólva mi a kezén lévő kisujjra gondoltunk!

Adria: hajón, hajókirándulás
Speciális hajóvezetési technika: csak lezseren, lazán-faszán…

Hanem a pécsiekhez visszatérve: először rajzoljuk meg anyagi hátterüket a látható jelekből.  Négy gépkocsival indultak el (Mazda kisteherautó, Audi 4, Ford Focus, Opel Astra) – s bár nem sokcsillagos hotelt, hanem apartmant foglaltak maguknak, azért a szokványos hét nap helyett tizenegyet töltöttek ott. Semmi extra, egy-egy hajóút – hatan velencei, négyen kis horvát tengeri utazáson vettek részt -, autós kirándulások Novigradtól Puláig, olykor-olykor éttermi vacsorával színesítve.

Élelmezésük alapját az otthonról vitt élelmiszer biztosította, s jó darabig a sör is a csomagtartók nélyéről származott, csupán később tértek át kényszerűen a Karlovacko literes, műanyag-üveges változatára.

Friss zöldség és gyümölcs is került az asztalukra, eleinte a porecsi piac őstermelői kínálatából, aztán meglepetésre a Konzum olcsóbbnak bizonyuló készletéből. (Paprika, paradicsom, dinnye, őszibarack, szőlő.)

Egyfelől tehát csórikáimnak tűnhetnek, másfelől nézve viszont irigyelhető életmódot folytattak.

Az egyszerű ebédek elkészítésének mindig más-más állt neki, (míg a többiek „színt szedtek össze” a parton a tűző napon) s az otthonról hozott televíziós „élmény” hatására az elfogyasztott eledel minősége, íze-zamata valamint a szervírozása pontozásra került. (V.ö. Hal a tortán.)

Napközben az asszonyok a virágos, szűk utcájú városokról, a mediterrán teregetési mód célszerűségéről, az aznapi napozás eredményéről, a tenger sós ízéről  és – foglalkozásuk révén – a pécsi iskolák életéről ejtettek gyakorta szót.
Pedagógusok. A krétával karcolt táblánál kezdték pályájukat s most a digitális tábla használatáról, hagyomány és jövő kapcsolódási pontjairól, változó világról, változó gyerekekről pergették a szót. És persze az irányításról, amely alatt élnek, amely korántsem kiszámítható, amelyre a kapkodás, a tervszerűtlenség, a felelőtlenség (a szó minden értelmében) is jellemző.

Rovinj virágai
Rovinj – teregetnek némán…, amúgy meg virágos

A férjek vállalkozók. Abból a rétegből vétettek, amely felsőfokú képesítéssel rendelkezik, akiknél természetes az Internet használata, a honlap megléte s a városon túl keresik meg kenyerük javát, a régiós, az országos, sőt a határokon átnyúló piacon, s a város irányításában résztvevő politikai elitet – így a feleségek irányítóit is -, ugyanazzal a mércével mérnék, mint amilyennel a fentebb leírt piacon az ő teljesítményüket. De ez a mérce, az olykor félfeudális maradványokkal terhelt viszonyok között valahogy nem működik!
Ezeknek a vállalkozóknak a nyelve nem simul a „hatalmasságok” felé, mint a tenger a parthoz az Isztrián, mert sorsuk nem azoktól függ.
A férfiak inkább az adók nagyságán, az állam drága voltán merengtek, szolgáló és szolgáltató önkormányzatokat álmodtak – azaz egy korszerű, hatékony Magyarország felé vinnék a „hajót”, minél kevesebb handabandával, szélsőséggel vegyítve.

És akkor most a „négysávos ország” lakóinak egészségére, meg a nyár emlékére, megbontok egy üveg Karlovackot.

Kapcsolódó írások:

Blog szociográfia: pécsiek Balatonfenyvesen

Folyamatos iskolabotrány Pécsett

“Blog szociográfia (2): pécsiek az Adrián” bejegyzéshez 11 hozzászólás

  1. Most már csak azt nem értem, hogy az anyagi helyzet akkor jó vagy rossz? A kocsik nem rosszak 🙂 De az otthonról hozott ennivaló meg nem nagy luxus.

    Válasz
  2. Az anyagi helyzet megítélése viszonylagos. Szerintem mindenki onnan fogja megítélni, ahol ő maga áll!

    Válasz
  3. Légy üdvözölve újra itthon! Csak ne nagyon panaszkodj, 11 nap szabi! – Nem szégyelled magad… 🙂 Érdekes olvasni beszámolódat, mégha ismerem és kedvelem kritikus és csattanó fogalmazásaidat, – de most (is) megtaláltad a lényeget. Az igaz, hogy a Mindenható jókedvében teremtette Horvátország területét, de e téren nekünk sem lenne okunk panaszra!
    Viszont ha átgondoljuk, hogy úgy 15-20 éve hol is tartottak? És mi? És mi lett belőle? … Ennyi.
    Autópálya?!
    Kedves El Lobo! Amíg nem voltál idehaza majd kétszer állt le az M6-os építése Bátaszék környékén, mert beszakadt az alagút! 🙂 Érted? Alagút? Itt! :-))) Nem ám a horvát hegyekben!

    No majdnem mind1, – jó, hogy kipihented magad, így legalább talán a következő egy évben sikerül megváltanod (megváltanunk) a világot!

    Válasz
  4. Szia, jó, hogy megjöttél; hiányoztál. Ahányszor idejöttem, és nem találtam új posztot, kénytelen voltam magamnál írni egyet 🙂

    Bátyámék hosszú évek óta jártak-járnak Horváthországba (Bajáról), mindig áradoztak. Nyelvi problémáik még ennyire sem voltak, Bátyám az oroszt, ukránt, ruszint vágja, kicsit tud lengyelül – jól megértette magát. És 2 hét alatt mindig megtanult kicsit horvátul is, a halárusokkal legalábbis már az ő nyelvükön tárgyalt hajnalonta a halpiacon, ahol a napi betevőt megvette.

    Válasz
  5. Sziasztok, köszönöm a fogadtatást! 🙂 Jó érzés!

    Alagút: az Ucka-alagút 5 km-es, most fúrják a horvátok a párját, s előtte a völgyhidat is duplázzák, a négy sáv miatt. Az egyik hétvégére át kéne csábítani a melósokat, hogy csinálják meg ezt a bátaszéki ragyaverést nekünk, s mellé azt a rövid Dunaújváros-Pécs útszakaszt is, mert vagy tizenöt éve késik az az út!

    Idegen nyelv: a halárusokkal nem, de az olasz anyanyelvű takarítónőkkel jó kapcsolatba kerültem.
    Római költőket idéztem latinul – öregbítve a magyarok és Pécs hírnevét 🙂
    (Isztrián a lakosság egy része olasz anyanyelvű, kiváltképp nagy a taljánok száma Novigradban, amit hivatalosan is kétnyelvűként tartanak számon, tehát olasz nevén is kiírják, Cittanova). Tehát az olasz anyanyelvű takarítók nem feltétlen Itáliából jönnek át.

    Válasz
  6. Kedves BDK!
    Tudod, hogy játékaidban részt szoktam venni, és most is ezt tenném, de a szabi után annyi minden összejött, hogy alig győzöm. (Persze, ugyanez volt a szabadság előtt is, roham, hogy elmehessek.)
    Köszönöm, hogy szóltál, sok sikert!

    Válasz
  7. Szervusz Vén Tengeri Medve!

    Isten hozott Magyarország fedélzetén ismét! (meg a Ford 🙂 )

    Véletlenül a honlapomon járva vettem észre az RSS-hírek között az új bejegyzésedet; átszaladtam elolvasni (nem dicsérem, azt W.Laci már megtette, jól tette).

    Pont ma beszéltem a Nyers Péterrel rólad – csengesd meg!

    Egyelőre ennyit – térj magadhoz a magyar valóságshow-ban! 🙂 🙂

    Válasz
  8. Kedves FYGureout!
    A szép szót köszönöm! Jólesik, mint amikor hazafelé jövet a magyar vámos nem turkálni kezdett a kocsinkban, hanem köszöntésként, bátorításként (?!) mutatott egy győzelmi V-t.
    Legyen igaza!

    Válasz
  9. Üdv mindenkinek. Horvátország a gyönyörű tengerparti helyekre és érdemes ellátogatni. Azt javasoljuk, olyan helyeken, mint Dubrovnik, Split, Zadar és a Plitvicei tavak. Ha azt tervezi, hogy kiégett a nyaralásához Horvátországban meg lehet találni nagy apartmanok, hétvégi házak, szobák és szállás ezen az oldalon http://www.horvatorszag-szallas.hu.com látogatás Horvátország ezen a nyáron! Remélem ott találkozunk!! Üdvözlettel.

    Válasz

Hozzászólás a(z) EL LOBO - A farkas bejegyzéshez Válasz megszakítása