Tegnap este Goran Bregovics adott koncertet Pécsett. A Dóm tér megtelt emberekkel, s néhány lendületes fúvós-szám után a tömeg hullámzani kezdett, ahogy önkéntelenül is mozdultak a kezek és a lábak a balkáni ritmus varázslatára.
Goran Bregovics és „bandája” ha sétált egyet a koncert előtt vagy után, még biztos lehetett abban: nem pásztázzák arcukat a térfigyelő kamerák. Majd mától…
Mindezt a Dunántúli Naplóból tudom, amely másfél oldalt szentelt az esemény köszöntésének. Na nem a koncert, nem a világhírű Bregovics orchestra volt a köszöntés tárgya, hanem a térfigyelő kamerák csatasorba állítása.
A lap szerint ezután nagyon jó lesz nekünk.
Én már kevésbé érzem jól magam, ha egy napilap egyetlen szót sem veszteget a biztonságunk, a jó közérzetünk „másik oldalára”.
Ha eszébe sem jut a garanciák meglétének firtatása – a civil kontroll lehetősége, az uram-bátyám viszonyok kizárása, a megfigyelési business kialakulásának megakadályozása tárgyában.
A Dunántúli Napló repertoárjából mintha kezdene kikopni a kritikai hang, a közvélemény igényeinek, érdekeinek tartalmas kiszolgálása. Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel nagyon meg vannak elégedve…
Bregovics bandájának autóbusza talán már fel is tünt a köztereket vizslató monitorokon. Egy emlékképet onnan most nyomtat „le” valaki. Hogy a háttérben éppen ott ölelkezik X és Y? Meglehet, a kép majd egykor fialni fog.
Amúgy Goran Bregovics balkáni zenéje magával ragadó volt.
***
Korábban a térfigyelő kamerákról:
A londoni meztelen nő és a pécsi utcai kamerák
Goran Bregovics koncertje valóban fantasztikus volt! Bizony, már ketten vagyunk, akik ezt írják és vallják! 🙂 S néhány hasonló véleményt találtam én is a neten.
De miért is kellett volna a sajtónak ezzel foglalkozni?
– Jah, hogy esemény volt?!
– Ez már nem számít…
ízlések és pofonok én nem szeretem a zenéjét