Házassági évforduló egy bonyolult világban

házassági évforduló
házassági évforduló

Csütörtökön Szigetváron egy rövid, gerillamarketingről szóló előadást tartottam a kamara roadshow-ja tagjaként. (Válságmenedzsment a KKV szektorban).
A rendezvényre a szigetvári házasságkötő teremben került sor.

Arra gondoltam (és így is nyitottam az előadást), hogy ebből a teremből az emberek úgy lépnek ki, hogy vélhetően az jár a fejükben: ami most jön, az a béke (és a felhőtlen boldogság, továbbá a megelégedettség) ideje lesz.

A házasságkötés pillanatában kevesen gondolnak úgy a házasságra, mint Al Ries és Jack Trout a marketingre – azaz, hogy ez bizony háború (is) lesz!
(A szerzőpáros híres könyvének címe: Marketingháború.)

Az ajándékozás a házassági évfordulóra nehéz feladat

Az ajándékozás ügye a harmincharmadik házassági évfordulón meglehetősen bonyolult feladat.
Gondoljunk csak bele: évente a név- és születésnapot, a karácsonyt és a húsvétot ideszámolva (a nőknapját és az egyéb apróbb alkalmakat leszámítva is) a 33 x 5 = 165 képletet kapjuk.
Tehát most a százhatvanötödik alkalom adódott arra, hogy bizonyítsam leleményességemet…

Miközben ajándékválasztási céllal a szupermarketet jártam, az újságos standról felemelt mutatóujjával Szili Katalin figyelmeztetett: pécsi vagyok! Ha nem is élőben, de a 168 óra címlapjáról kaptam az üzenetet – nem elég az ajándékozás szép gondja, hamarosan még polgármestert is választhatok.
Aztán este rápillantottam a tv képernyőjére, ahol Orbán Viktor marasztalta el az Egyesült Államokat, mint a régi világ letéteményesét. (Marx erősen forgott a sírjában, de a pörgés sebességének képletével most nem bajlódnék.)
De nem is ez az érdekes, hanem az, hogy a Hír TV a viktoros „évértékelés” során mekkora médiasztárt faragott Páva Zsolt ábrázatából. (Ő a FIDESZ pécsi polgármesterjelöltje – könnyítenék a helyzeten).
A nem pécsi tévénézők nyilván csodálkoztak – ki a frász lehet ez a gyakran mutatott, tehát nyilván fontos, ámde nem ismert pasas.
Lám, a kampány megkezdődött…

***

Koraeste koncerten voltunk az asszonnyal. Szép, őszinte koncert volt, a Liszt Ferenc Zeneiskola tanári koncertje – félig hivatalból, félig örömből mentünk el.
Tanárokról, pedagógussorsról, oktatáspolitikáról viszont egy kampány hangulatában semmit sem mondanék. Hiszen most mindenki azt harsogja: eljött a politikamentes, boldog, szakmai jövő kora.

Hmmm, persze tudjuk: a házasság és a marketingháború is a felhőtlen béke hirdetésével kezdődik el.

***

Kapcsolódó írások:

Gerillamarketing: keretbontási lehetőségek egy előadáson

Szentlőrincen jól forgatják a klasszikus marketinget

“Házassági évforduló egy bonyolult világban” bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. Hát igen. Ahogy jó Virág et. után mondani szokás, az élet tényleg nem habos torta, de ettől függetlenül vannak benne mazsolák. Most egy kicsit kevesebb lesz. De koncentráljunk a házasságra. Hátha! 🙂

    Válasz
  2. Már miért? Nehogymá’ azt mondjad,hogy házasságon és mazsolán innen és túl ne lenne élet! Ez kész mézeskalács-szív és konyhai falvédő lenne : fazekunkban meleg a bab, ásó-kapa, mondta a pap! :::))

    Válasz
  3. Asszony:
    Az én szívem kisóra, szerelem a rugója.
    Mindig csak azt ketyegi:
    ki a férjét szereti,
    sült libával, főtt gombóccal
    folyton-folyvást eteti.

    Férj:
    Az én szívem egy nagy gyomor,
    ha éhezem, az nagy nyomor.
    Aki szívem eteti,
    csakis aztat szereti.

    Asszony:
    Sütni, főzni nem nehíz!
    Csak meglegyen rá a píz!

    De pízük elfogyott,
    nótájuk megváltozott:
    Sparhelt mellett már nem állunk,
    éjjelente mással hálunk…

    …s kezdjük újra énekünk:
    Az én szívem kisóra……….

    ::))))

    Válasz
  4. Modernizált falvédünk és szolgálunk:

    Nézhetek rád ifjan, vénen,
    Tőled dagad a részvényem!

    Szépen izzik a sparhelted,
    Hites urad feltüzelted!

    Fazekadban krumplik áznak,
    Emailembe belemásznak
    Illatukkal!
    Esszük azt majd, talán heten,
    Vagy eladjuk az Interneten
    A webáruházban!

    Válasz
  5. Nem a házassági évfordulóról jut eszembe, hogy néha mást lenne érdemes csinálnunk, mint amit az ösztönünk diktál. A mai marketing háborúban azt veszem észre a többség stratégiája az erősebben ugyanazt: több reklám (meg háromszorozódtak a spamek az inboxomban), nagyobb engedmény, biztosítási ügynök heti három hívása stb. Félek a politika is ezt a stratégiát választja.
    Ebben a háborúban könnyen elveszíthetjük évtizedes kapcsolatainkat.
    Örömmel tapsztalom olyan is akad aki picit le tud lassítani, törödni avval ami igazán fontos.

    Válasz
  6. ” erősebben ugyanazt ”
    És persze többször is… de hát ez a manipuláció non plus ultárja! Egyébként érdekes kép jelent meg előttem, ahogy ezt olvastam. Szóval, ha egyenletesen kívánunk egy adag festéket szétoszlatni egy felületen, akkor azzal, ha erősen és furton-furt elkezdjük nyomni a felületre előzetesen feltett kis festékkupacot – mondjuk az ujjunkkkal a felületre, akkor láthatjuk, hogy az anyag sűrűje a középpontból, a centrumból kitolódik a perifáriára. Szóval már mindent értek! Köszönet érte Héder Sándornak! ::)))

    Válasz
  7. Jajj, ezt az „erősebben ugyanazt” én úgy ismertem, mint „ugyanabból még több”. Watzlawick és társai írnak róla a Változás c. könyvben. Nem marketing, hanem pszichológiai szempontból. Az a lényege, hogy ha egy problémát nem sikerült megoldani egy adott megoldási módszerrel, akkor nem azt gondoljuk, hogy módszert kéne váltani, hanem, hogy a (felsült) módszert még intenzívebben kéne alkalmazni.
    Van is egy Gyurcsány nevezetű, aki szerintem ezt remekül bemutatja… 🙂

    Válasz
  8. A probléma egyáltalán nem az, hogy a jelenlegi kormány – és nem Gyucsány egyedül! Egyedül ugyanis, amint azt énekeljük is, nem megy!!! – ezt a gyakorlatot követi, hanem leginkább az, hogy a többi is mind-mind ugyanezt teszi. Ezért van nálunk még mindig ZSÁKUTCA!

    Válasz

Hozzászólás a(z) EL LOBO - A farkas bejegyzéshez Válasz megszakítása