Királyok, hercegek, grófok… Károlyi Mihály, a vörös gróf

Egy baráti vita során, amelyben az önzetlen politikai magatartás példájaként gróf Károlyi Mihály ama tettét hoztam föl, hogy a saját birtokait osztotta föl a parasztok között, valaki azt állította, hogy Károlyi Mihály éppen ezért, a „bolond gróf” titulust érdemelte ki.

Nézegetem a netet, s megszerzem újra (a kölcsönadott, de vissza nem kapott) a Hit, illúziók nélkül c. Károlyi Mihály önéletírást.

– Ismereteim szerint „bolond grófnak” Széchenyi Istvánt nevezték, miként Kossuth nyomán a „legnagyobb magyarnak” is szokás. (Én maradok az utóbbinál.)

– A neten egy helyütt lelek olyan nyomra, mely szerint Franchet d’Esperey francia tábornok nevezte volna Károlyit „bolond grófnak”, mivel a belgrádi béketárgyalásokon „vadászruhában” jelent volna meg a magyar küldöttség vezetőjeként.
Olvasom Károlyi Mihály könyvében a belgrádi tárgyalásról a beszámolót, vadászruháról nem találok említést, de egy napóleoni attitűddel megvert francia tábornokról igen…

– A neten friss „vita” zajlik egy chatcsatornán: a résztvevők válogatott ocsmányságokkal szórják tele Károlyi Mihálynak, az első magyar köztársaság miniszterelnökének emlékét.

Így lészen nálunk legnagyobb eleinkből „bolond gróf”…

“Királyok, hercegek, grófok… Károlyi Mihály, a vörös gróf” bejegyzéshez 17 hozzászólás

  1. Ezt én se értem. Károlyi nem tudott megoldani egy olyan problémát, amit azok, akik nyakig voltak annak előidézésében, szintén nem tudtak. Mi a szemrehányás alapja? Tetszettek volna hasznosnak bizonyulni, látszani a hatalmasok számára! Vagy elég erősnek.

    Válasz
  2. Létezik egy „Bolond gróf” című vicc. Íme:

    – Gróf úr, Ön a szekrénybe méltóztatott pisilni?
    – Miből gondolja, Jean?
    – Abból, hogy a kétajtós kishelyiségből tetszett kilépni!

    Na, kérem! Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy nem létezik/létezhet kétajtós WC. / Én magam is láttam már egy párat./ De még azt sem, hogy a gróf ott végezte volna el a dolgát. Szóval akkor miből is gondolta ezt Jean? Nyilván abból, hogy ő még soha nem látott kétajtós WC-t. Csakhogy a népeket az soha nem befolyásolta/befolyásolja a bűnbakkeresésben, hogy mit láttak, avagy nem láttak! A népek kérem, mindig válaszokat és felelősöket akarnak! Punktum! Például arra, hogy az ország vajon mitől és kitől is olyan elképesztően hugyszagú még ma is!

    Egyébként meg az érdeklődők figyelmébe ajánlom:

    Hiedelmek, tévhitek, hazugságok a történelemben
    http://www.mozgovilag.hu/2005/02/04varadi.htm

    ::))

    Válasz
  3. Mindkettőtökkel egyetértve külön köszönöm Malvina a belinkelt anyagot!
    Kedves Lucifer!
    Egy későbbi miniszterelnök Károlyinak aligha címezhette volna: – Tetszettek volna forradalmat csinálni! 🙂

    Válasz
  4. A Mozgó Világ írása (amit belinkeltél) tovább erősíti bennem annak szükségét, ami Kassák alapállását is jellemezte –
    fehér ló és vörös talár nélkül!

    Válasz
  5. Igen, igen! De ez bizony az élet egyk legnagyobb „nehézségéről” szól! Arról, hogy – Kassáknál maradva –

    „…de kint a szabad mezőkön megretten az ember…”

    A nehézséget azért tettem idézőjelbe, mert csak annak nehézség ez, akit nem a szükséges munícióval indítottak útjára. Akiben a szabaddá válás lehetőségének csíráit olyan mélyre nyomták, hogy túl rövid hozzá egy emberélet, hogy olyan mélyről a felszinre törhessen.

    Válasz
  6. Engem ifjú koromtól vonz, irritál, késztet vitára, ösztönöz egyetértésre (meg mindenre) ez a kassáki sor!
    Dialektikába csomagolt üzenete nem olyan egyértelmű, amilyenhez szokva vagyunk…
    Semmi esetre sem jelent „semlegességet” vagy origón csücsülést – nullát vagy ilyesmit.
    Fehér ló és vörös talár nélkül – mondta így Kassák, az örök „baloldali”.

    Válasz
  7. Semlegesség, origón csücsülés? Ezek meg sem fordultak a fejemben. ::))
    De ha már leírtad, hogy „örök baloldali”, akkor én erre azt mondom, hogy olyan pedig nincs, hogy”örök baloldali”. Ezek a fránya „oldaliságok” bizony minden korban másként festettek, és fognak is festeni. Mint ahogy már jóideje rendesen elpacásodtak /értsd összefolytak/ a körvonalak az ideológiák rajzlapjain. És én ezt egyáltalán nem sorolom a társadalompusztító szerencsétlenségek közé. ::)))

    Válasz
  8. a) Idézőjelbe tettem
    b) Tudom indokolni – békepártiság, szocialista kötődések. Gondolati ellenpróba: miért üldözték, miért élt emigrációban – milyen „oldaliság” miatt?
    c) Aláírom, ma már nem „oldaliságban”, hanem a demokrácia-autokrácia tengelyén mérünk (iiletve volna jobb mérnünk).
    A Rorschach-teszt más családtag szakterülete, de értem, amit mondasz 🙂

    Válasz
  9. Egy idézet a pontosság kedvéért:
    „1919. február 15-én a nagybirtokosok, a katolikus egyház és a szociáldemokraták különböző javaslatait ütköztető heves viták után fogadták el a kisgazdapárti Nagyatádi Szabó István által előkészített földtörvényt, amely az 500 holdnál nagyobb magán- és a 200 holdnál nagyobb egyházi birtokok kártalanítás ellenében való kisajátítását és egy-egy család eltartására alkalmas kis- és középbirtokokra való felosztását mondta ki. A parcellázást azonban csak Károlyi maga kezdte meg kálkápolnai birtokán 1919. február 23-án.”

    Fontos tudni, hogy Károlyi nem szétosztotta a birtokait a szegények között, hanem kártalanítás ellenében osztotta fel. Magyarul: eladta az államnak, és az államon keresztül jutott az új tulajdonosok kezébe.

    Biznyisz iz biznyisz.

    Válasz
  10. Az akkori körülményeket jól példázza a Magyarország története (Gondolat, 1964) némely dokumentuma, hivatkozása.
    A második rész 296. oldalán A földkérdés megoldatlansága c. fejezetből:
    „Az OMGE november 14-én, a római katolikus püspöki kar november 20-án felajánlotta „nélkülözhető”… földbirtokait erre a célra, pontosabban nem jelölve meg, hogy milyen nagyságú területek értendők az óvatos megfogalmazás alatt.”
    Magyarán az urak be voltak ijedve – mert a parasztság nem egy helyen a kisajátításra tett kísérletet -, de eszük ágában sem volt földet osztatni.

    A földmívelő nép földhözjuttatásáról szóló 1919. évi 18. néptörvény (1919. febr. 16-án jelent meg) kapósságára, a föld tulajdonosai körében meglévő „népszerűségére” tényleg igen jellemző, hogy ezt az óriási „bizniszt” csupán Károlyi Mihály vállalta föl! (309. old.)

    Válasz
  11. Ha egyszerű és blogger stílusú választ akarnék adni, azt mondanám: Károlyi ifjú korában ugyan sokat költött utazásra, nőkre, kártyára – de közben olvasott Marxot is!
    Miközben arisztokrata osztályos társai görcsösen ragaszkodtak a feudális előjogokhoz, a Monarchiában megmaradt előjogaikhoz – addig Károlyi Mihály a polgári demokrácia híve lett.
    De a választ szebben megadja maga, Károlyi Mihály, amikor a földosztás konkrétumáról idézek a Hit, illúziók nélkül c. könyvéből:

    „Az engedélyezett birtokok felső határa 500 hold volt.
    Mindezeket a földeket 5-20 hold nagyságú parcellák formájában (ennyin megélhetett egy parasztcsalád) a földtelen parasztok között osztottuk volna szét…
    A föld értékét a háború előtti alacsony árakon állapítottuk meg, és a tulajdonosok erősen megadóztatott államkötvények formájában kaptak volna kártérítést…
    Az egykori magyar földbirtokosok… elkeseredett dühvel szegültek szembe ezzel a reformmal…
    Mint az ország egyik legnagyobb birtokosa, én magam kezdtem el saját kápolnai birtokomon…
    … az összegyűlt parasztok nagy esernyők alatt álltak ott, mélyen barázdált arcukból a meglepetés, a csodálat és a gyanakvás valami leírhatatlan keveréke sugárzott felém.”

    Válasz
  12. „Most akk mért hívták ,,vörös gróf?-nak?”

    Meg azért is, mert sok volt a bika körülötte, amelyek fal akarták öklelni! ::))))

    Válasz
  13. Próbáljunk elfogulatlanul visszatekinteni. A földosztás PR volt a vak is látja. Ezt a régi problémát máig nem oldották meg. Talán Kádárék háztájija volt a legsikeresebb. Gondolkozzatok, ha egy szegény ember földet kap, ahhoz már akkor is rengeteg szerszám, igavonó, nomeg ész kellett, hogy maga boldoguljon. Ezek a földosztások parasztvakítások voltak. Károlyival az a baj, hogy meg volt minden adottsága, hogy Mo.-ot egy masaryk tipusú kompromisszummal átmentse magát az antant segítségével, és polgári demokráciát csináljon. Ő mégis a kommunistáknak adta át a hatalmat. Ez abban a történelmi szituációban (is) a legrosszabb alternatíva volt. Az pedig hogy koketált grófként a szélsőballal, napláne, hogy a szélsőbal elődjének, hősének vallja, az ciki.

    Válasz

Hozzászólás a(z) Lüke bejegyzéshez Válasz megszakítása