– Mindig feltöltődöm, ha boldog emberek vesznek körül, ha csupa remény repked a levegőben – mondta a Nászriporter, miközben frissen nyitott blogjáról beszélgettünk – s ezzel igencsak elgondolkoztatott!
Mert tényleg, nincs még egy olyan mesterség, mint az övé, az esküvőkön fotózó emberé! Reménykedő, boldog népek lebegnek körülötte, mindenkinek mosoly hajlítja a száját, a lányok arcán pír suhan át, mindenki bízakodik, ilyen alkalmakkor még a könnycseppen is a boldogság fényei ugrabugrálnak. (Aki pedig nem örül, az az adott közegben szépen elrejti a maga bumfordi búbánatát!)
Hé, Magyarország! Tarthatnánk most már egy lakodalmat!
Bejegyzések a blog hajnalából
manapság csak temetéseken találkozik a magyar, vagy más társasági téren:)
meg blogban! 🙂
azért ott jó a kedvünk:)
majdnem mindig:)