Magyar Gárda – balettcipőben

Kapával a hadisíroknál?

Hej, barátaim, azok a szép szavak, a la Wittner Mária, hogy a büszke Gárda, a sok hazafi, a szeretet láncában! – no, gondoltam, végre a hadisírok ápolása is megoldódott örök időkre! A bakancs ugyan zavart picinyt, de nyilvánvalóan balettcipőssé lesz a társaság. S így, a legújabbkori Timurék a fegyver helyett, amelynek kezelésére is történik itt-ott utalás, mégiscsak kapával jelennek meg az elhanyagolt katonasírok dombjain!

Ez a sok álduma, ami dől most mindenünnen – brrrrr….

A háttér? (Egy kis politikai marketing)

A magyar szélsőjobb először egy jelképet legitimált, a sávos zászlót.
Nem arról van szó, hogy egyszer csak behatolt a köztudatba az Árpád-kor jelkép világa, hogy megannyi ember egyszerre lett történelemtudós, hanem az történt, mint amikor a polgár szót a FIDESZ kisajátította!
A sávos nem a történelmi jelentősége miatt lett „a” zászló, hanem a radikális ellenzékiség, a szélsőjobb „jeleként”!
A marketing nyelvén szólva mára már bevezetett márka lett.

A Gárdával ugyanez történik. A cél nyilvánvalóan nem a hadisírok ápolása, ezt mindenki tudja! (Vagyis nem kéne balettcipőt hazudni a bakancsos lábra!)

A Magyar Gárda nyilvánvalóan a politikai nyomásgyakorlás eszköze lesz, a félelemkeltésé – a szervezett erő felmutatásával!
Most még a jobboldal szélre kacsintó vezetői is azt gondolják: majd kezünkben tartjuk őket, majd mi irányítunk, a zsugagyerekeket akkor kapjuk elő, amikor kell, s ha nem lesz rájuk szükség, akkor fiókba tuszkoljuk a pakkot!

Usztics azt mondja, Belgrád csak 260 kilométer, és a hadseregnek jól jöhet a segítség. Wittner a rendszerváltást akarja befejeztetni velük. Bencsik a tömegütközés ügyeiben lát fantáziát. Orbánnak szavazatok kellenek. Na, de melyikük füttyére hallgatnak majd a balettcipősök?

A marketing nyelvén kérdezve: ki itt az igazi márkatulajdonos?


Nem véletlenül jut eszembe:

A Don másképpen

“Magyar Gárda – balettcipőben” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. érdekesnek találom, hogy a politikai marketing felől közelíted meg a kérdést. kétség kívül ez is lehetséges olvasata ennek a szerenecsétlen dolognak. én eredetileg annyira szánalmasnak találtam magát a dolgot is, meg azt is, ami körülötte zajlik, hogy nem akartam írni róla, aztán egy keserű epeömlésre csak futotta.

    Válasz
  2. Az ellentüntetésen ott voltam, bemutatkoztam Tomcat-nek.
    De ezt leírtam Apáthy Laci blogjában:

    http://antifasiszta.nolblog.hu/?post_id=28347

    Azt azért nem értem parlafűírtáshoz miért kell menetelni, s miért kell rá az egyház áldása.

    Neked elárulom, hogy a két bohóc lány tagja a panaszkórus vezetője volt:))
    Jó poén volt, de a zsaruknak nincs humorérzékük, sajna:(

    Válasz
  3. Örülök, hogy ott voltam a Dózsa György téren és ezzel állást foglalhattam: kifejezhettem undoromat, nemcsak a M. G.-val (és a jelenséggel kapcsolatban maszatoló szervezetekkel, intézményekkel) szemben, de az egyre általánosabbá váló arroganciával, erőszakossággal szemben is.

    A feketeruhás terminátor blogger mindenáron ki akart tűnni a tömegből, pedig a franc se kíváncsi rá. Viszonylag sikerült neki a feltűnés, mert le-föl szaladgált mint a mérgezett egér, nyomában a fotósok mágneses korongként követték… hátha lesz valami eksön.
    Daróczi Ágnes beszédéből azt emelném ki, ami annyira jellemzi a mai „közönség” hozzáállását. Azt mondta, mit fog mondani később, ha történik „valami”, hogy hol volt, amikor pl. a M. G. alakult? Épp főzött, vagy más egyéb fontos dolgot tett, ahelyett, hogy tiltakozott volna?
    Palya Bea szépen énekelt.
    TGM a tőle elvárható módon nem untatta a tömeget, provokatív volt.

    Remélem nem lesz szükség hasonló akciókra, de attól tartok, hogy az erőszakosság erőszakká fog fajulni.

    Válasz
  4. Kedves Myrtille, Morvax és Kaktuszka!
    BéDéKá „epeömlős” írásához tettem hozzá hsz.-ben valami olyasmit:
    azt nem tudjuk, hogy mi fog történni, de arról lehet sejtésünk, hogy mi az, ami akár meg is történhet!
    Tehát muszáj odafigyelnünk, bármilyen mókásnak is tűnik némely mozzanat!

    Válasz
  5. Némi konkrét fizikai tapasztalatot már szerezhettünk a jövőre nézve az elmúlt év utcaterrorjából, nem beszélve az ünnepi rendezvényeken való zaklatást, a baloldali rendezvényeken való rendzavarást, stb. Tehát szimpla sejtelemnél már azért többre alapozhatunk, annak kapcsán, hogy mire számíthatunk. (A valóság tuti felül fogja múlni a képzeletünket. De ne legyen igazam.)

    Válasz
  6. Most nagy elhatárolódásoknak vagyunk tanúi, de jól írta most Debreczeni József, a kis párt (Iobbik) mögött ott a nagy.
    S nem lennének ilyen bátrak, ha nem onnan kapnák a municíót.
    S emlékezzünk, a JObbik-ot Orbán találta ki, ők pénzelték a lapjukat, élére Kovács Dávidot (a szépfiút rakta Orbán), hogy majd megnyerje a fiatal lányokat.
    Aztán Kovács a jóarcával lelépett, s maradt a fajgyűlölet, illetve a fajvédelem, mint fő arspoetica.
    Innen már nincsen visszaút Orbánnak, hiszen eleget emlegette, az idegeneket,az idegenszerűeket, az élettér elvételét, a haza nem lehet ellenzékbent, a majd kérjük szépent, hogy adják visszát! A lakat leverést, ha a kapu előtt állunk.

    Most már parlagfűírtó, fenyegető ököl-hadseregük is van mindehhez a nemes célhoz.

    Válasz

Hozzászólás a(z) morvax bejegyzéshez Válasz megszakítása