Válasz Prosperonak – avagy hogyan üldözzük el a barátainkat!

A NOL-nál vezetett blogom egyik bejegyzésében Prospero, a Blogtér egyik vezetője kérdéseket intézett hozzám, természetesen válaszolok. Íme, lentebb a válasz. Blogsuli 3 – A blogger és a blogszolgáltató viszonyáról.

Blogger, blog, ház

Amikor a blogger a közösségi térben felépíti a blogját, A HÁZÁT, akkor az valóban otthonává lesz. Bevackolja magát, ott hallgat rádiót (blográdió), ott zamatolja a verssorokat, ott, a meleg kuckójában olvassa a bájtra vert újságokat, onnan indul el a barátaihoz (Bajlához koncertet hallgatni; Urbangerihez, Morvaxhoz politizálni; megnézni mit kínál könyvtárában a jó Kapitanyg, és teázni megy a Kyotoi Cseresznyevirághoz; indul játszani a Csepeli blogba a Lenin nő volt című posztba; és ő is vendégeket fogad, megmutatja városa-otthona szép tereit – ugye így van Myrtille -, s a vendég olykor, mint a Kékszakállú herceg várában Judit, fel is sóhajt – „Szép és nagy a te országod!”) s a helyhez kötött ember egyszercsak a világ polgárává lesz.
Persze harcol is, jó ügyekért, segít, és őt is segítik, de a támadások is itt érik el. Itt válik eggyé a nick-nevével, különb emberré válik, mint volt, mert itt nem csak olyan, amilyen valójában, hanem olyan is, amilyenné lenni szeretne – jó és bölcs ember!

Blogger és közösség

Természetes tehát, hogy segíteni szeretné a közösségét, és ebbe a fogalomba a teret adó szolgáltatót is beleérti! Ezért közvetítettem pl. a Kulturális Főváros Pécs menedzsmentje és köztetek, hogy Pécs adjon otthont egy Blogger-konferenciának – a következő Blogtér találkozónak.
Ám ez a kapcsolat veletek a június elején „megtartott” Blogtér találkozót követően megsérült.
Posztban mondtam el, hogy bután szerveztétek meg ezt a budapesti találkozót, hiszen szétverte az eső a szabad térre kirakott találkát.

A válasz lényege

A poszt közzétételét követően jónéhányan nekem estek azzal a demagógiával, hogy miért nem én szervezek ilyet Pécsett, miért csak kritizálok!
Soha nem látott nick-nevű falkák estek nekem, oktatva engem tisztességre és blogolásra.
Ti, ugyabban a posztban határolódtatok el a saját rendezvényetektől, hogy hát ez úgy volt a Blogtér bulija, hogy nem is Blogtér buli volt. Hiába kértem nyilvánosan Doranskyt, hogy ne hagyjon a „kakaóban”, mondja el legalább a demagógoknak, hogy nem illet engem a mondókájuk. Nem szólt ő semmit, azt is halkan mondta…

Én akkor szembesültem először a kettős magatartásotokkal, hogy a legfinomabban fejezzem ki azt, amit jellemhibának vélek. A felelősség elhárítását, cserbenhagyással fűszerezve.
Tehát nincs mit csodálkoznod azon, hogy szép lassan eljöttem onnan!

Ami most történt Balla D. Károly barátommal, annak értékelését számos posztomban, hozzászólásomban kifejtettem. Ez már meggyőződésemmé tette a Blogtér vezetőségének súlyos jellemhibáját, a kettős játékot, a bicsi-bocsi és a blogger provokálásának kettős játékát, a kritika elhárítását.
A dühön, a mélységes felháborodáson túl igyekeztem higgadtan elemezni, megrajzolni azt a társadalmi hátteret, a pénzügyi és politikai célokat, ahol egy ilyen szolgáltatói magatartás kialakulhat.
Ez itt olvasható: Blog – a blogger és a szolgáltató viszonyáról

Tehát tévedsz, amikor az El Lobo – A farkas nick-nevem alapján a latin „Nomen est omen”-re asszociálsz. Mint ahogy én is tévedtem, amikor azt hittem: „A vélemény számít”!

Üdvözöl:

El Lobo – A farkas

“Válasz Prosperonak – avagy hogyan üldözzük el a barátainkat!” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Prospero:

    „…bőgő harcot szitottam; lángot adtam

    a vad dörgésnek, s Juppiter deli

    tölgyét saját nyilával széthasítám;

    erős sziklákat ráztam; és tövestül

    téptem fenyőt és cédrust; mély sirok

    nyiltak s riadt alvóikat kidobták

    hatós igémre.”

    Vajon eljut-e a névrokon idáig:

    „S mind e durva bűbájt

    megtagadom ma”

    Válasz
  2. Igen, ez végre minőségi komment volt, ezen rágódom én is. de mikor alkotsz, akkor nem ennyire demokratikusan mennek a dolgok. a létrehozás, szülés kín és gyötrelem, miért kell egyből feltételezni, hogy ártó szándék vezérel minket. csupán azt kellene észrevenni, hogy értetek hajtunk és türelmesebbnek kellene lenni…

    El Lobo, én erről nem tudtam, hidd el kevesen vagyunk és sokan is, keressük helyünket és gondoljuk, hogy tudjuk terelni a közösséget, bulikat tudunk csinálni

    tolerancia és türelem, én ezeket hiányolom

    Válasz
  3. Kedves Prospero!
    Kérlek, nézd meg a Blogtéren ezt a posztot, amelyre hivatkoztam:
    http://ellobo.blogter.hu/?post_id=52396

    Ebben azt fogod látni, hogy a posztban elmondom, „szervezésből elégtelen”!

    A 7. hsz.-ben ezt mondom:

    „7 El Lobo – A farkas
    2006-06-11 07:42:57
    1-re, 2-re és 5-re!
    Értem a célzást, a kis szurkapiszkát, de nincs igazatok. Nem tudom, mennyire tartja titokban (még) a Blogtér vezetése, ezért én most nem beszélnék arról, hogy mit tettem egy találkozó ügyében, mit gondoltam ki, legyen elég annyi, hogy a bántó él nem fog rajtam, csak nevetek – illetve keserű ez a nevetés kicsit. Azaz mégsem kicsit.”…

    Te, a 15. hszben, amikorra azért már kapok egy keveset innen-onnan, te szólalsz meg:

    15 prospero
    2006-06-11 10:00:14

    „Utólag is bocsánat az időért, de az nem web 2-es :-))
    komolyra fordítva, nagyon örülök, hogy komoly érdeklődés volt és az biztos, hogy több ilyet szeretnénk szervezni – immár persze jobban. részemről úgy fogom támogatni a dolgot, hogy Mutant személyében kap a projekt egy aktuális felelőst, amolyan közösségi menedzsert – jövő héten megírjuk a Gépházban is

    köszönjük érdeklődéseteket és elnézést, ha vmi nem perfektre sikeredett”.

    A 22. hsz-ben jön Doranszky:

    22 Doransky
    2006-06-11 12:28:24
    El Lobo: Tényleg sajnálom, hogy olyan gyorsan eljöttetek és az időjárás ennyire keresztbe tett nekünk az elején.

    Maga a találkozó, bár a gépházban beszéltük meg, egy teljesen önszerveződő kezdeményezés volt. Nem véletelenül nem láttál sehol Blogtér molinót, vagy ingyen piát. Beszéltünk arról, hogy kellene még a nyár elején csinálni egy ilyet, mert a múltkori hasonló történet jól sikerült, a Mindenamizenész csapat pedig beajánlotta a helyet. Arról ők sem és mi sem tehetünk, hogy nyár helyett kora tavaszi időjárás alakult.

    Egyébként a buli az eső ellenére nagyon kellemesen beindult a belső teremben és amikor eljöttem, mindenki nagyon jó hangulatban volt.

    Ha lesz keret arra, hogy konkrétan szervezzünk valami hivatalos Blogteres bulit, ahol polókat és hasonlókat osztogatunk, az meg lesz szervezve úgy, hogy ne legyen ilyen probléma.

    És legközelebb adjatok kicsit több esélyt nekünk, hogy bebizonyíthassuk, milyen jó buli jöhet ki egy ilyen kellemetlen kezdésből. 🙂
    ————————

    Kedves Prospero!

    Ezek után a 38. hsz. már arról szól, hogy egy derék blogger szó szerint butának nevez.

    Ezek után te most azt mondod nekem, hogy nem tudtál róla. Készséggel elhinném, ha azt mondanád inkább: nem emlékezem.

    Üdvözlettel:
    El Lobo – A farkas

    Válasz
  4. P.S.
    Szóval a lényeg: hárman is hozzászóltatok, de Pécsről (engem leszámítva) szó se hangzik el. Nincs arról se hang, hogy álljatok le gyerekek!
    A 40. hsz.-ben megismételtem a kérést!
    „Itt némi kitérő: érdekes, hogy Doransky bloggertárs, csak hallgat, mint pöttyös labda a fűben, talán mosolyogva is a látszatra szorult helyzetemen, amidőn, mivel nincsen rá felhatalmazásom, hallgatni vagyok kénytelen. Pedig a titkokat őrizve, annyit azért mondhatna, hogy ezzel a provokációval talán mégse kéne…”

    Válasz
  5. Hiba volt részemről a fenti részletezés, mert így egyre inkább az a benyomás keletkezhet, hogy a személyes sérelmek és miegyéb… Még akkor is, ha nem a felhánytorgatás, hanem valaminek a bizonyítása volt a célom.
    Nincs értelme ennek, másutt, nem a mocsárban, piszoktól maszatos arccal kell ezt befejeznünk, hanem általánosabb kategóriákban.
    Amúgy meg úgysem lehet senkire ráerőltetni egy véleményt vagy nézőpontot.
    Kérdeztek, őszintén válaszoltam – minden szavamat fenntartom – ennyi!

    Válasz
  6. Azt gondolom, hogy…

    Egy közösségben ahol több erős egyéniségű, elképzelésű ember van ott természetes a vita. Tolerancia kapcsán kicsit a szálka és gerenda problematikáját érzem, noha itt értelmes, inteligens emberekről lévén szó nem ilyen nyilvánvaló a különbség. De amit magunknak megengedünk, azt másnak is.

    Kornis is folyamatosan beszólogat, kritizál, ezek után miért néz nagy szemekkel, ha vki rá is tesz megjegyzést? Mert ő a nagy tudor, a többiek meg huszonéves nyikhajok, akik boruljanak a földre előtte? Én a Blogter üzemeltetőit többre becsülöm a homokozó felépítéséért, mint Kornist, aki nem buta ember, de a jó felhozatalban akadnak nála érdekesebbek.

    BDK blogján is mindig tátott szájjal szörföltem, hogy mennyire ott van a tartalom és a technika is. De nem értem, hogy miért kapta fel a vizet, miután bemosott egyet ParaKovácsnak, meg a Blogternek, hogy neki is visszahúzták a fülét. Ahogy szokott lenni, fogat fogért. Ezek után viszont csak a Blogter bocsánatkérését láttam, és az is komoly gesztus volt, hogy maguk hívták fel a kritikára a figylemet. BDK meg nem engedett semmit. Pedig az ilyen konfliktusok csak közös gesztusokkal zárhatók le.
    És hogy Doransky hülyeségeket beszél néha? Igen a barátaim is szoktak, és attól még a barátaim, mert általában elégedett vagyok velük, a hibákat ugyan ha zavar, felrovom nekik (jellemzően nem a konfliktus során, mert az akkor sosem érne véget, hanem egy kicsit később, amikor már normalizálódott a helyzet), de nem sértődök meg hosszú távon.

    Nekem ez jött le, ha talán nem is olvastam alaposan, de nagyjából azért igen.

    Persze ennek ellenére senkinek nem kell kitartani a Blogter mellett, de én úgy érezem, hogy a nüansznyi eltérések ellenére még mindenki egy fronton tevékenykedik, az új média oldalán, ahol is a kissé felfújt konfliktusok ellenére inkább hasonlítanak a résztvevők egymásra, mintsem mondjuk az RTL-Klub vazelin-kommandósaira. De a posztmodernben -kicsit sajna- nincsen egység, csak burjánzó bár termékeny kakofónia, pedig mint mondtam, érzéseim szerint ennek a társaságnak nem egymással van el és leszámolni valója.

    Válasz
  7. Kedves Urbangeri Barátom!

    Részemről szó sincs el- vagy leszámolásról.

    Ne feledd, én csöndben húztam el, lassan csomagolva, nem vertem üstdobokat.
    Jeleket, olykor erős jeleket hagytam csupán arról, hogy nincs minden rendben a Blogtér háza táján. Először csak „kétlakivá” lettem, aztán amikor elkezdődött a haddelhadd Balla D. Károly író körül, akkortól fogva oda már egyetlen sort se írtam. (Csak válaszolok a látogatóimnak, mert nekik aligha lehet közük az egészhez, és a barátaimat keresem föl, mint például téged.)

    Csomagolok.

    Ide hordom magamhoz mindazt, ami odaát van. És a NOL-blogomba is írok, mert a közösségi tér mindenképpen kell!

    Na, de a lényeg!

    Ez nem csetepaté ám Urbangeri barátom (mégha a kívülálló annak is látja), hanem értékválság a javából.
    Maradhat-e ott jó szívvel az ember, ahol egy magyar írót „leöcsiznek”?
    Miféle értéket mutat, ha egy trikó és egy ingyenfröccs ígéretével invitálják a bloggert egy teljes trehánysággal szervezett találkozó után a következőre? Mekkora értéke van egy ilyen közegben a blogot író EMBERNEK? Mit jelent ott a KÖZÖSSÉG fogalma?
    Miféle értékek nyomulnak, milyen gyenge, ám szívükhöz közelálló produkciókat jelöltek (az értékesek mellett) a Golden Blogra? (Amiből a szépen elhallgatott kudarc született, a harminchárom díjból a megnyert három, melyből egy se arany).

    Ugyanennek az értékzavaros, arányát tévesztett nyomulásnak a terméke az, amit BéDéKá szóvá tett! Meg kellett volna köszönniük.

    Én már április elején Pénz, Blogtér, elég címmel írtam posztot http://ellobo.blogter.hu/?post_id=36092 arról, hogy nem elegáns dolog állandóan a pénzről, a tőke visszatérüléséről beszélni.
    Fenn van, most néztem rá, elolvashatod.

    És mindehhez a tény: hogy a szavahihetőségben is kételkedem.

    Mindemellett nem felejtem el, hogy a Blogtéren lettem közösségi térben élő blogger, se a sikereimet (kiemelt blogger voltam egy hónapig), se a kudarcaimat (amelyeket magamnak köszönhetek) nem fogom elfelejteni.
    A barátaimat meg pláne nem.

    Válasz
  8. Érthető és akceptálható. Végül is nekem leginkább az fáj, hogy lebomlik a közösség. Már se a te, se BDK se Kornis írásait nem érhetem el olyan könnyen, nem segítenek szemlézésükben a serpák, akik azért hasznos munkát végeztek, noha én se vagyok velük tökéletesen elégedett, de összességében pozitívba hajlik a mérleg.
    Doranskytól én is olvastam számomra kissé felszínesnek és nagyzolósnak hajló kommenteket, de összeségében megint csak az előző egyenlet.
    Én kevésbé vagyok kiakadva biznisz jellegű értékek megjelenésén, mert közgázos végzettségem az ilyen gondolatok természetesként való kezelésére szocializált.

    Úgy látszik ti vagytok az indikátorok, én meg remélem, hogy a srácok értelmesek, hat rájuk a kritika és egy kicsit javítanak magukon.

    Ja és BDK leöcsizése: ezt nekem azért nehéz átéreznem, mert engem még mindig nagyon sokan oktatnak ki hivatalból, annyi ilyesmit kapok, hogy egy leöcsizés fel se tűnne. Persze ha annyit tettem volna már le az asztalra, mint BDK, akkor én is megengedhetném magamnak a sértődés luxusát. Sőt javítom magam: az elveimhez való kompromisszummentes ragaszkodás luxusát. Utóbbi azért jobban hangzik, meg BDK is így élheti meg.

    Válasz
  9. Kedves Urbangeri!
    Csupán egyetlen gondolat még: nem is annyira az az érdekes, hogy BéDéKá hogyan élte meg, hanem az, hogy a vitán – először legalábbis – kívülállók hogyan értelmezték. Én így.
    Azért remélem kölcsönösek lesznek a látogatásaink – semmi sem indokolja, hogy ne így legyen.
    Használd az RSS-t, és remélem, találsz majd olykor nálam érdekeset. Mintahogy nálad én is!
    Üdv, Companero!

    Válasz

Hozzászólás a(z) EL LOBO - A farkas bejegyzéshez Válasz megszakítása