Rosszmájú megjegyzések – Pécs, Európa Kulturális Fővárosa 2010

ekf-programok
ekf-programajánló

Pálffy István: Egy kis hazai – Pécs, Európa Kulturális Fővárosa 2010

címmel írt könyvet, melyet a szerző és a pécsi polgármester jelenlétében mutatnak be a közönségnek, Pécsett. Gondolom, hamarosan a könyvesboltokba kerül Stahl Judit Pécsi konyha című műve is…

Upgrade 2010. 07.01.:
A mai Dunántúli Napló szerint „Pállfy István, aki nem csak maga írta a mindössze egy hónapja lezárt, személyes hangvételű bédekkert, hanem a fotókat is maga készítette, úgy érzi, hogy még nincsenek elkésve a megjelenéssel.”

Engem azért szíven üt a felismerés, már olyan is előfordul, hogy az írja a könyvet, akinek a neve rajta szerepel. És még a fotók is, ugye…

Pálffy egyébként mély ismeretekkel gazdagít a napilapból, keményen szolgálva a város marketingjét, ilyeneket mond:
” Pécsre leginkább osztálykirándulások révén jut el az ember…”

A Dunántúli Napló egyébként ma délelőttre datálja a könyv bemutatóját, a polgármester úrról nem tesz említést – teljes zavarban vagyok, akkor most mikor, kik szórják majd a nép közé a Pálffy által időtállónak jósolt Pálffy-bédekkert, az Európa Kulturális Fővárosa magyarországi programjának e kiemelkedő darabját.

EKF-Palffy avagy Pécs, Európa Kulturálisa Fővárosa 2010
A Pálffy könyv híre az EKF-honlapján

Alig száradtak meg a bájtok a városmarketing öröméről szóló bejegyzésemen, amikor is elektronikus levél érkezett az EKF Menedzsmentközpontjától.
Az általuk legfontosabbnak vélt EKF-eseményekről e-mail értesítést szoktak kiküldeni, tehát ez az esemény rettenetesen fontos lehet Európa Kulturális Fővárosa programjainak sorában – hiszen a kapott e-mail tulajdonképpen meghívó:

Kedves Partnerünk!
Szeretettel ajánljuk figyelmébe Pálffy István: Egy kis hazai — Pécs – Európa Kulturális Fővárosa 2010 című legújabb könyvének közönségtalálkozóval egybekötött pécsi bemutatóját.
A közönségtalálkozó helyszíne: Széchenyi tér (Pécs2010 Infopont el (tt, Széchenyi tér 7.) Időpontja: 2010. július 1., 18.00.
Az eseményen jelen lesz Pálffy István, a könyv szerzője.
Bízva találkozásunkban, üdvözlettel,
Pécs2010 Menedzsmentközpont, Sajtóiroda

Kapcsolódó bejegyzések:

Staféta – Európa Kulturális Fővárosa 2023-ban Veszprém lesz: SEO Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém

“Rosszmájú megjegyzések – Pécs, Európa Kulturális Fővárosa 2010” bejegyzéshez 23 hozzászólás

  1. Persze, hogy az a Pálffy, a KDNP képviselő úr. Az EKF honlap címlapján a hír így néz ki, ide teszem az egyértelműség kedvéért a posztba, fel.

    Válasz
  2. Hát, az Pécsnek jó, hogy Pécsre még több politikai figyelem esik, mert hol több a figyelem, bővül a forrás, ha nem is szükségszerűen, és nem is minden esetben.
    Pécsen kívül ez már már kevésbé jó, mert a véges forrásokból ha oda több, máshová kevesebb.
    Képviselő úr pedig nemcsak ügyes, korrekt is és főként törvénytisztelő, figyelme árát nem amúgy hagyósan megkéri, hanem megkeresi.
    Új idők új piacibb szelének fuvallata ez. Kap némi marketing segítséget a megkereséshez, de ez is kölcsönös, Pécsnek sem árt az így rá is fókuszált figyelem.

    Sthal könyve sem ördögtől való ötlet, inkább az sajnálatos, hogy ez vagy Stahlnak jut eszébe, vagy senki sem csinálja meg. Neked sem ajánlom, noha az ötletgazda Te vagy, mert ha az egész kulturális fővárososdi olyan, amilyennek a bejegyzésed mutatja, hát nem látszik biztosnak a könyv sikere. Ahhoz (ekkora szar mellett) minimum Stahlnak, vagy Pálffynak kell lenni.

    Válasz
  3. Kedves Erik!
    Távol áll tőlem, hogy negatív fényben mutassam be az EKF-et. Nem akarom elemezni a múlt történéseit, nem akarom elemezni az át nem adott létesítmények történetét, nem akarom elemezni az eredeti célok és a megvalósulás közötti harmóniát (vagy annak ellenkezőjét), nem akarom elhallgatni, hogy számtalan jó program is helyet kap és kapott, nem akarom elemezni a vezetők bírósági perlekedéseit, nem akarom elemezni, hogy az egyetemi botrány , a korrupció miként gyűrűzött be az EKF-be, történetesen a Tudásközpont beszerzéseibe, nem akarom elemezni a pályázatok lefutását – mivel én fogyasztója vagyok az EKF-nek, semmi más.
    Boldog, önfeledt fogyasztóként viszont szeretném, ha bizonyos mértékletesség mutatkozna a milliárdok felsőbb szinten történő elfogyasztásában – legyenek azok a javak akár anyagi természetűek, akár politikai-PR értékűek, mert a korábbi történések már eléggé megviselték a gyomrom!

    Válasz
  4. Kedves Tarjáni!
    Pécsre látogatnia érdemes annak, aki kíváncsi például Csontváry képeire, vagy a Janus Pannonius Múzeum festményeire (benne az önkéntes virtulis védnökként preferált „képemre”, Kmetty „Nő csészével” című alkotására http://szolgaltato-blog.hu/archives/140 )
    vagy Vasarelyre.
    Érdemes Pécsre jönnie annak, aki valamilyen „híres”, egyedi rendezvényre érkezik, teszem azt, ha színházrajongó, akkor a POSZT-ra.
    Tehát Pécsre jönni érdemes, ha tudja valaki, miért jön.
    Az EKF „rápakolt” a mindig is sűrű rendezvényhalomra, így valószínüleg többen találhatnak olyan programot, amiért a frissen átadott sztrádán érdemes „leruccannia”. Mintahogy Szombathelyre, Győrbe, Debrecenbe is érdemes…
    A látogató megújult tereket fog találni, de egy újrakövezett tér látványáért keveseknek fog bizseregni az autókereke, azt gondolom.
    A beharangozott épületek még nem kerültek átadásra, aki azok miatt, vagy az azokban, és csakis azokban élvezhető produkciókért jött volna, az még nem érkezett meg. (A koncertterembe nem is fog az idén, mert csak jövőre lesz az átadás.)
    Tehát igen a válaszom: Pécsre jönni mindig érdemes, ha tudod, miért jössz. Az EKF csupán csali-cukorka, amely édességre fogékony elvileg az európai jónép.
    ***
    A Pálffyzós politikai PR meg elfér a propagandára szánt kétmilliárdos büdzsé baráti tételei között.

    Válasz
  5. Jaj, tarjáni, ha módomban állna Pécsre menni, EKF ide vagy oda, bizony nem kérdezném, érdemes-e!

    Válasz
  6. Mikor van az a fesztivál? Mert kávézni hármasban is jó. 🙂 Akkor Stahl után szabadon:
    Kaktuszka-Lobo-Zé: Kávézni jó! Irodalmi(as) kávéházi beszélgetések avagy a kávé keresőinek optimalizálása című besztszeller bemutatója Pécsett.

    Válasz
  7. Aug. 4-8. Ördögi tervedhez: nincs az a kávémennyiség, amit ne tudnék veletek meginni! 🙂

    Válasz
  8. T. Bognár László! Elszomorító, hogy mennyi rosszindulattal találkoztam a könyv kapcsán a maguk városából. Még szerencse, hogy az emberektől Pécsett egy éven keresztül, míg dolgoztam ott, nem ezt kaptam. Elkeserítenek ezek a kommentek.

    Válasz
  9. Kedves Pálffy István!
    Ön a parlamenti e-mail címéről küldte hozzászólását, amely máris érintőlegesen magyarázatot ad a negatív felhangok jelentős részére. Mert a közvélekedés szerint a politika – nagyon finoman szólva – rátelepedett az EKF-re, elvéve annak civil jellegét, elvonva abból pénzt is a politika (a politikailag kedves emberek)részére.
    Ön ebbe a közhangulatba lépett be – jelentős helyi propaganda hátszelet kapva – egy párt képviselőjeként.
    Így akár akarja Ön, akár nem akarja, akár igaz, akár nem igaz az állítás – olyan szereplőként jelenik meg, aki „megtestesíti” , továbbra is életben tartja, igazolja a receptet: a Nobel díjas írók nem kaptak itt akkora hátszelet, mint egy politikus.
    Ennek, az olykor nagyon negatív helyzetképnek a kialakulásában a magyar politikai elit kiválót alkotott – mind a „lenyúlásban”, mind a közélet hangulatának mérgezésében, kriminalizálásában – ahogy egymást feketítették be úton-útfélen.
    Számomra az igen biztató, hogy Ön válaszolt e bejegyzésre – mert igényli a párbeszédet. És gondolom, ahhoz a tapasztalathoz is hozzásegíti Önt, hogy a politikus számára mások, magasabbak a normák. Ahogy egyszer valaki megfogalmazta: nem elég tisztességesnek lenni – annak is kell látszani.

    Válasz
  10. Relatíve hosszan elgondolkodtam azon, hogy mi keserítheti Pálffy képviselő urat a fenti kommentekben, mert róla alig esik bennük szó.
    Én írok róla először is kimondottan pozitíven, mint aki gazdaság lehetőséget látott az EKF-ben, és ezzel élt nem pedig más eszközökkel.

    Innentől róla, mármint képviselő úrról egy szó nem sok, annyi sem esett, amíg elkeseredésének hangot nem adott…
    Két ötletem van, hogy mi keseríthette el abban, ami NEM RÓLA SZÓLT.
    1/ Fáj neki, hogy abból a nagyszerű lehetőségből, amit az EKF teremtett – az ő általam ismeretlen könyvével együtt is – olyan kevés jött ki, mint amennyi kijött. Ez OK, tulajdonképpen Te is, más kommentelők is ezt teszik szóvá, rendeben is lenne, ha nem a bolhát fújná képviselő úr elefánttá, mert föl nem foghatom, hogy ezt miért pont a blogodon írja meg, és főként, hogy ezzel miért a kommentelők nyakába keni azt, ami több városvezetés alatt lett olyan, amilyennek a bejegyzésed fotója mutatja.

    A másik lehetőség, hogy sajátos műsorvezetői szempontból szokta meg a nyilvánosságot. Megszokhatta, hogy ő van a középpontban, itt meg egy ki színesben bukkant fel, de hiába, másról kezdünk beszélni.

    Válasz
  11. Kedves Erik!
    A bejegyzés tartalma, a hozzá kapcsolt linkek és a hozzászólások egy igen tág rendszerben mutatnak fel valamit az EKF-ről – és hozzászólásod – pl. a fotóra való hivatkozásod – megerősít ebben.
    Itt van példának okáért – fent újra elolvasható – az EKF e-mailje, az igen barátságos és személyes Sajtóiroda aláírással. „Bízva találkozásunkba, Sajtóiroda”.
    El tudod te azt képzelni, amint én jókedvűen találkozom egy sajtóirodával a Pálffy-könyv kapcsán? Amint mindannyiunknak: a polgármester úrnak, a Sajtóiroda úrnak meg nekem is Pálffy-bédekker van a hónunk alatt?
    A kommunikációban benne lévő szokatlan, meghökkentő, azt ne mondjam felettébb újító megoldás – valójában erről is beszéltünk, és az egyik link, fent, a kenyérszövegben ilyen értelmű: ért-e valaki a kommunikációhoz az EKF-nél?
    Aztán szóba jött még, hogy ebben a városban a helyi vállalkozók megrendelésállománya 9%-os (A kilencszázalékos város), az egyik legalacsonyabb az országban. (Erre írta valaki, azt hiszem a kamara blogjában, hogy tőlünk nyugatabbra egy ilyen szám láttán vasvillával kergetnék el a város vezetőit.)
    És akkor hiába csűrjük-csavarjuk – Pálffy úr se pécsi, még ha nagy író is.
    Szóval igazad van Erik, valóban nem Pálffy úrról van itt szó, tehát nem kell elkeserednie oly’ nagyon.

    Válasz
  12. Bocsáss meg, de a Sajtóiroda emlékeim szerint nem úr, hanem nő, hiszem „a” végű. Remélem valami mocskos szájú kommentelő nem arról kezd el fantáziálni, hogy kicsodája lehet a képviselő úrnak ez a – nyilván dús keblű és rengő farú – iroda, aki, mármint a képviselő úr erre még jobban megsértődnék, noha semmi oka rá.
    Viszont ez a 9%! Arcpirító is, és elképesztő is.És azt hiszem ez messze túlmutat a kommunikációs hibán. Még csak az kellene, hogy jól is kommunikáljának (persze lehet, hogy épp ez a titkuk, hogy kreténnek látszó egyednek álcázzák magukat, holott a 9% messze nem erről árulkodik).
    A vasvillát viszont túlzásnak vélem, elég lenne, ha elmennének az anyjuk irodájába.

    Válasz
  13. Kedves tarjáni!

    Méghogy érdemes-e Pécsre jönni? Pécs nem csak a hivatalos kommunikációból áll, és szerencsére az EKF sem. Bár ez a fenti kommentek alapján már kiderülhetett! 🙂 Szerencsére sokan és sokszínűen ténykednek azon, hogy a város EKF-es hangulata javuljon, – s bizony ez nem csak a hivatalos eseményektől függ.

    A Munkácsy trilógia például jelentős sajtót kapott, de a privát kiállításoknak sokkal nehezebb a hírverés, – viszont ezeket legalább helyiek generálják, – s így a 9%-os helyi megrendelésállomány is 9,01-nél tart(hat/na).

    Sebaj, szépen lassan feljövünk, – ha hagyják!

    Válasz
  14. Kerestem ma a Polgármesteri Hivatal mellett/alatt lévő könyvesboltban a szóbanforgó kiadványt, – de még nem kapható a könyv. Viszont Pécsről már most sok szép és változatos kiadvány kapható, így nem maradnak útikönyv nélkül a városba látogatók, ha esetleg mégsem érkeznének meg az új könyvből a vevőknek szánt példányok.

    Magam részéről örülök a kiadványnak, hiszen olvasatlanul is biztos érdekes lehet, ha Pécs város polgármestere maga is ajánlja, – viszont, mint városlakó polgár magam is örülök minden Pécsről megjelenő kiadványnak.

    Válasz
  15. Jómagam ma Budapesten lévén – bementem a Duna Plaza-ba, amelyben két nagy könyvesbolt is van. Az egyikben Pécsről nincsen könyv, csupáncsak térkép, a másikban pedig csupán két pécsi vonatkozású könyv leledzik. Az egyik egy évek óta piacon lévő Pécsről-Baranyáról szóló kiadvány, a másik pedig egy fotós könyv.
    – Pálffy Pécsről szóló könyvéről mit tudnak? – kérdeztem az eredménytől keserűen az egyik üzletben.
    – Melyik Pálffy, a boros? – kérdezett vissza az eladó.
    – Nem tudom, melyik Pálffy a boros, én a képviselőről kérdeztem.
    – Képviselő? Arról meg én nem tudok.

    Persze némi vigaszt jelentett, hogy kilépve a Plaza-ból egy SEAL pécsi koncertjére invitáló plakátot pillanthattam meg. Na ugye, mégiscsak van itt Pesten pécsi kultúra!

    Válasz

Hozzászólás a(z) Kaktuszka bejegyzéshez Válasz megszakítása