A motor (és a halál) esztétikája

Motor-védelmi bejegyzés

Mottó 1927-ből: „Az április 14-én Milanóban megtartott futurista kongresszuson Francesco Azari, a Movimento Futuristico titkára egy Gépvédő Liga megalapítását javasolta és a kongresszus egyhangulag elfogadta a javaslatot.”
Erg Ágoston, 1927. június, Korunk folyóirat
(Írásomat a Mecsek közútjain száguldozó motorosoknak ajánlom! El Lobo – A farkas)

Hej, Édesanyánk, te ragyavert drága Közép-Kelet-Európa! Már megint a gépek védelme, esztétikája van napirenden, és ugyanazt kell tennünk, amit hajdan tett Marinetti, Majakovszkij vagy Kassák – nyolcvan-száz évvel ezelőtt!

Új Gépvédő Ligáért kiáltok

Mert manapság is időszerű volna Gépvédő Liga felállítása – az emberrel szemben!
Hajdanán vers született a gőzmozdonyokról, az autómobilokról, tisztelet övezte ezeket a járgányokat, és egyes sarkaiban a világnak ma is nagy szeretettel hoznak létre mindenféle tűzköpő masinákat, esztétikummal, olykor isteni személyiséggel ruházva föl a gépet!

Egy motor is mennyi eleganciát hordozhat! Férfias erőt, de egyszersmind lágy, kerekded, nőies formát is – szóval a motorbicikli is felfogható esztétikai produktumként!
Nincs is ezzel semmi baj, amíg rá nem ül egy kótyagos, ütődött baromállat, aki 240 kilométeres sebességgel veszélyezteti a motorja testi épségét és kényes eleganciáját!

Most azt ne mond, hogy ne má’, mert hóttra igazam van!