A dohányzás káros az egészségre – erre most van fényes bizonyíték
Mi lenne, ha egyszer csak betiltanák a dohányzást, s a termeléstől az árusításig folyna az üldözés? Szívás lenne!
BL
Tömeges leszokás a blog segítségével!
Le fogunk szokni!
A nyújorktájmszban olvastam, hogy egy elvetemült magyar, zilált hajjal, nadrágjából kigyűrődő inggel, papucsban leszaladt az utcára, pisztolyt fogott az első cigarettázó járókelőre és ráüvöltött:
– Fújjad má’ rám, az anyád!
Azért hivatkozom a nyújorktájmszra, mert azt mégsem mondhatom, hogy a leszokásom hatodik napján én vagyok már ilyen állapotban, mert még feljön hozzám valamilyen Köjálos és segíteni akar, de nekem ne segítsen senki, mert abból mindig csak a kopasztásom árán jutok ki.
Ízisz néha meglebbenti fátylát
Vendégposzt by Myrtille.Nem könnyű ám a dolgom, hiszen pénteken elkezdődött a karneváli időszámítás, amikor visszazuhantunk kétezer évet, Ízisz tiszteletére.1961-ben kezdődött, amikor a kétezer éves város elkezdte megünnepelni magát. Annyit tudtam, mert mire idekerültem már nem voll karnevál, hogy „benne lenni jó”. A város Íziszé, és jótékonyan védi kincseit továbbra is, és fátylát nem lebbenti fel … Olvass tovább
Prosztata poszt
Én nagyon sokáig nem tudtam, hogy van prosztatám. Vannak dolgok, amelyek fel sem tünnek, amíg nincs valami gond velük. Ilyen teszem azt a gyomorsav is: amíg csak a gyomorba küldött zsírosdeszkát, szenyót, libacombot, tököt, dinnyét, zellert marja szét, addig jószerével nem is tudunk róla. Hanem ha a gyomorfalnak esik neki, akkor azonnal észrevesszük – jé, van gyomorsavunk!
A prosztata is ilyen, addig a létezéséről sem tudsz, amig a fogfájás be nem költözik a lábad közé!
Dohányzásról leszokás – neked milyen recepted van?
Dohányzol? Tudjuk a történetben ki lesz az áldozat, ki lesz a gyilkos
Eszem ágában sincs krimiként elővezetni a cigarettáról történő leszokásom eseményeit (hiszen úgyis tudjuk, ki a gyilkos), s keresztes vitéz sem akarnék lenni, aki már a harmadik „tiszta napon” gyűlöli a dohányzást és a dohányosok füsttel mérgező undok társaságát.
És üzletet sem akarnék nyitni „Az egyetlen helyes leszokási módszer” árusításával (dünnyögj blogban!), s tanfolyamot sem árulok a „Szokjunk le együtt mosolyogva, kellemesen” hazugságaival, de a világfájdalmat sem akarnám felmutatni, mert például egy gyökérkezelés a spirálos idegöléssel kicsit fájdalmasabb. Bár nem könnyű, na.
Vigyázat! Leszokóban a cigiről e blog írója
Meglehet, jobb lesz vigyáznia a hozzászólóknak 🙂 , mivel éppen most szívtam el az utolsó cigarettát. Igaz, ez ma már a második „utolsó” volt, de most már fizikailag sincs több bagó a közelemben! Muszáj leszoknom.
Éjjeli riadalom Pécsett – ömlik a gáz!
Nagyon gáz
Éjjel fél tizenkettő van, erős sistergés rohan be a nyitott ablakokon. Tudnunk kell, hogy a környék felásva, a Zója utcától végig az Őz utcáig, s felhívás a tízemeletesek ajtaján és levelesládáiban: holnap nem lesz gáz. Tudnunk kell azt is, nemrég emberéletet követelt Pécsett egy gázvezeték elvágása utáni robbanás – s hogy visszafogottan mondjam, mostanság kicsit kényesek vagyunk Pécsett, ha a gáz szóba jön.
Golden Blog 2008 – komplex blog kategória, zsűrizés
Golden Blog: a zsűriben
Benne voltam a Golden Blog 2008 „komplex blog” kategóriájában… Ezúttal azonban nem a játékban, hanem felkért zsűritagként, s bloggerként ezt megtiszteltetésként éltem meg.
S most, amikor leírom, hogy milyen is volt az én sorrendem, akkor előre kell bocsátanom – a zsűrizés során külön-külön személyiségek adják le szavazatukat, amelyből összetevődik a végeredmény. Tehát a magam listája nem értelmezhető a végeredménytől elkülönülő értékelésként, hanem úgy, hogy ez is összetevője volt annak, amit végeredményként látunk. (Amely végeredményt éppúgy vállalom, mint a magam keservesen meghozott 5-ös listáját, hiszen ezek, mint fentebb mondtam, elválaszthatatlanok.)
Blog szociográfia (2): pécsiek az Adrián
Szociográfia és utazás
Horvátország (Croatia) meg a horvátok a természet kedves gyermekei – ez kétségtelen. Szórt az nekik sziklát, szirtet, szigetet két marokkal meg csodaszép kék vizet is és ráadásnak ezerágú Napot, hogy mindez nyaranta odacsalja a hollandokat, a németeket, az olaszokat, a szlovéneket, a szlovákokat és persze a magyarokat is.
Pécsről három család, tíz felfedező indult az Isztria nyugati partjaihoz, hogy kipihenjen egy magyar évet, amely Európában duplának számít (mármint a magyar év). Nem tréfa ez, gondoljunk csak a politikai elit áldásaira, a gárdára, a szép adókra meg minden 🙂
Hogyan lettem kutyabarát – vendégbejegyzés by chiara
Pár napja Pécsett voltam családlátogatáson, mivelhogy én egy Lobo palánta vagyok Budapestre szakadva.
Éppen hazafelé autókáztam az akkor még törött sebváltórugós kocsinkkal, amikor a Szigeti útnál látom ám, hogy egy nagyobbacska kutya csak úgy egymagában álldogál az út mellett. A visszapillantóban meg azt, hogy át is kel szépen az úton, ember meg még mindig sehol körülötte. Pár másodperc azért kellett, mire lebeszéltem magam arról a gondolatról, hogy majd mások foglalkoznak vele (na persze), és visszafordultam.
Addigra már nem láttam kuttyot, de egy kutyasétáltató elmondta, hogy merre ment, meg hogy már napok óta a környéken bóklászik. Egy kis keresgélés után megláttam újra fekete barátomat, de ő nem osztotta ezt a barát-dolgot, úgyhogy vagy 20 percig mendegélt előttem, mert odajönni nem akart. Én a fényképezős telefonommal loholtam utána, hogy legalább megörökíthessem. Aztán egy idő után már közelebb jött, de mikor a nyakában lógó bilétát akartam megnézni (csak oltási lehetett, így utólag) akkor végleg túl tolakodónak ítélt és az úton keresztül – fékcsikorgás, nálam szívroham kíséretében – távozott a túloldalon.