A blogger név mit jelent?
A blogger név hallatán a józan többség esetleg fiatal iskoláslányra gondol, aki az első ovuláció előtti időkben kap valamiféle méregdrága masinát és a rendes naplója (kemény borítás, esetleg bőrkötés) helyett ebbe a számítógépbe ütögeti a lágy sorokat, hogy mi is történt aznap a hajasbabával!
A józan többség csupán akkor ámul el, ha ennél idősebb egyedeket is lát blogot írni, s aligha vethetjük a szemére, hogy azonnal azzal a gondolattal fog bíbelődni: az illetőnek nyilván nincs ki a négy kereke.
A józan többség esetleg még egy-egy politikusnak is megbocsájtja az elektronikus irka-firkát, esetleg még némely nőnemű egyednek is, feltéve, ha ízeseket lehet mérgelődni, felháborodni a mondanivalóján.
Ez évi kedves tapasztalatom, hogy egy kiadónak felajánlottam egy közérdekű könyv értékesítéséhez némi INGYENES blogger-segítséget, aki mosolyogva úgy állt a dologhoz, hogy keressék fel őt az irodájában a segíteni akaró bloggerek, s ad nekik egy-egy példányt a könyvből.
Megértem ezt a hozzáállást, háromkerekű (v.ö. nincs ki a négy kereke) ürgékkel, bloggerekkel, mi a fenét is lehetne kezdeni. Pláne, olyan komoly dologban, mint a könyv!
Az így elúszott akció négy érintett bloggere közül az egyik író volt, a másik közgazdász bővérű politikai ismeretekkel, a harmadik szociológus kitűnő íráskészséggel, minisztériumi tapasztalatokkal, a negyedikről meg hadd ne mondjak semmit.
Ez a csapat nagyjából megháromszorozhatta volna a könyv eladásait, képes lett volna megbolygatni az Internetet – ráadásul nemzetközi vízeken is…
Mindez arról jut eszembe, hogy BDK blogger tegnap cikket írt a Der Standard c. bécsi lapban, kemény kulturfővárosi beütéssel, s a cikket ajándékképpen, virtuálisan odatette Pécs mindenki karácsonyfája alá.
Itt köszöntem meg neki, érintettként:
Blog: ajándék Pécsnek a Der Standard-ban
Nagyon szeretném, ha Pécs városa is megköszönné neki! Bár ki tudja, jár-e a városházára a Der Standard. Hiszen az külföldi…
