Pillangószív és pillangószív blog – első vagyok (most)!

Volt, aki egy napig állt az első helyen, s verte a tamtamot rendesen, hogy mekkora nagyság ő! Én meg itt meditálgatok csak, mondom a magamét arról, hogy a pillangószív egyenlő az emberi segítőkészséggel meg a civil támogatással. Rettenetesen nagy a különbség a két alapállás között!

Ha belegondolunk a „ma használatos” reklámfogásokba, akkor azt láthatjuk, hogy gyakorta a normális emberi szónak alig van szerepe, a kivagyiság, a nagy duma a mérvadó!

Maguk, és a reklám alatt is vágják a fát a nagyszájúak, akik udvaronccá züllesztik, szinte hálaimát rebegő hívekké az ügyfeleiket!

Pillangószív cél

Információ, partneri együttműködés, az előnyök felmutatása egy-egy szolgáltatásban vagy a termék ismertetésében – szerintem ez volna a cél!
Dehát ezzel a felfogással lehet-e jutni valameddig? Korszerűtlen vagyok-e, amikor így cselekszem? Vagy nekem is nyomnom kéne a sót, hogy a legjobb vagyok, a legnagyobb, a legszenzáziósabb, aki gazdaggá teszem és boldoggá a partnereimet?

Igen, ezzel a magatartással messzire lehet jutni! Egy napig!

Egy hónapja állok az élen, hol elsőként, hol másodikként, s vagyok annyira bölcs, hogy tudjam, ez nem fog örökké tartani! Tehát a pillanatokból nem hazudok örökkévalóságot.

Egy hónapja első táblás vagyok – mondom inkább szerényen így, s tartom magam itt, ameddig tudom!

Most látom, ebben a blogban ez a jubileumi, századik bejegyzésem!
Igaz, archíválok bele rendesen, mindent ide gyűjtök, amit eddig „összeblogoltam”. Felénél sem tartok…
Félek is kicsit, két okból.

1) Lesznek, akik csak a „botrány” címkére kattintanak, s nem másra (is) figyelnek, például a kísérletekre, a térugrásra, a személyiségváltásra, amikor is ugyanarról a témáról személyiségemet kettéhasítva írtam meg egyszer El Lobo – A farkas, másodszor meg Morcipapa, azaz két különböző ember szempontjából ugyanazt a „történetet”.

2) „Papír-intelligenciával” vajon mennyire lesz riasztó az a blognyelv, amit képviselek?

“Pillangószív és pillangószív blog – első vagyok (most)!” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Szia El-Lobo!

    Kire gondolsz írásodban? Mert első olvasásra, úgy éreztem engem szóllítottál meg, gondolkodtam is rajta hogy reagálok valamit az oldalamon, de mivel nem szokásom az e-fajta véleménnyilvánítás és másodszori olvasatra már nem is voltam benne 100%-ig bizonyos hogy jól gondolom, így úgy érzem az a tiszta ha megkérdezem. 🙂

    Válasz
  2. Kedves Jazz!
    Mivel a neved csak mától (lesz) ismerős nekem, nyilván nem rád gondoltam.
    Különben is, a jazz oly’ közel áll a blues-hoz, amit kedvelek…
    Jó versenyzést, sok sikert.

    Válasz
  3. Akkor még jó hogy nem kezdtelek el zrikálni… 🙂 Csak írásod egybeesett azzal az időszakkal, amikor éppen (ugyan nem teljesen egy napig), de újra az élre került az oldalam. Csak több dologgal nem értettem egyet, ill. úgy is fogalmazhatnám nem illett rám és versenyoldalamra, ezért gondolkodtam úgy hogy jobb kérdezni, mint a tudattalan reakció… Bár ha belegondolok, a oladalam tartalmi része gyarapodott volna, így meg csak a Te malmodra hajtom a vizet hogy itt írogatok… De fogjuk fel úgy, hogy ez jelentse az „emberi segítőkészséget és a civil támogatást”…

    További sikeres munkát!

    Üdv.: jazz

    Válasz

Hozzászólás a(z) Jazz bejegyzéshez Válasz megszakítása