Tündér-blogger viszonylag ritkán jön Pécsre, s ha megadatik, hogy mégis, akkor persze kávézik vele az ember egyet – ha az említett lény ezt megengedi! Myrtille megengedte, sőt, leült velem a kedvenc kőfotelemre.
Nagy bolondok amúgy a szombathelyi városatyák, hogy nem nevezték ki díszpolgár-tündérnő-bloggernővé Myrtillet, hiszen keveseknek van olyan virtuálisan érzékelhető varázsereje, hogy a virtuális sörkertjébe csalogassa az ország bloggereit, virtuális sörözés közben ismerjék meg például a várost is, az ottani rendezvényeket, amelyek Myrtille leírása után már nem a hűvös rendezvény szót viselik magukon, hanem a közös élmény kifejezést, de nem ragoznám, most még korai volna, nem értik!
Myrtille nyitott teremtés, három perc alatt kipörgettünk magunkból egy erős ötletet, amit meg fogunk valósítani, kell hozzá az ő tündérereje, az bizonyos. Örülök, hogy benne van a „titokban”, amit összehoztunk, ilyesmit Uri Geller sem tudna véghezvinni, amiket mi tudunk!
Szépszámú, jó eszű bloggerek köré is kanyarítottunk mondatokat, szóba jöttek sokan, Kapitany G, Bigfater és BDK is többek között – csupa sörkerti vendég – a javából. (Remélem, Babette, Morvax és a többi „részeges” nem sértődik meg, mert nincs hely a teljes felsorolásra…)
Tudtam, hogy így lesz :)))
Szia!
Köszönöm, a kávézást. Nagyon jól éreztem magam. Ebben az életünkben is, hamar megkerült a közös nevező:)
Láttam 🙂
Szia!
Én is kitettem nálam egy képet.:))
Nem sértődök! :)) Jó nektek!
Akkor azér csuklottam!
A közös evező nagyon fontos, különösen, ha egy csónakban ül az ember.
Titok? Juj de izgi!
Üdv a cingár farkasnak!:)
Na jól van, látszólag találkoztatok:))
Jól látszólag.
Bár, nem tudom Myrtille mit szól a letündérezéshez? 🙂
Neki szabad:)
Én is úgy gondolom!
Csak vicceltem.
tudom:))