Előzményként, bármilyen illetlen dolog is, önmagam szavait vagyok kénytelen idézni 2006 augusztusából:
Hanem az asszony, azt mondta este 10 után (miközben még mindig a klaviatúra fölé hajoltam munkavégzés okából), hogy a Kóka azt nyilatkozta: a magyar lakosság kétharmada pénzügyi analfabéta! – És apukám – tette hozzá, mi is azok vagyunk!
Értettem én a célzást, a finomat, mindkettőjük részéről!Nagy marha vagy te, El Lobo – A farkas – tulajdonképpen mindkettő ezt üzente. Kihajtasz valami pénzt az éj-nappali robotoddal, aztán hagyod, hogy az magától elolvadjon.
Szegény Kóka! Ennyi hülyével korszerű államot és gazdaságot csinálni – nagyon megsajnáltam! Mert az az igazság, hogy tényleg így voltunk szocializálva, szart se értünk a pénzügyekhez, ezért is tart itt az ország.
Na, de ma eddig nem dolgoztam, hanem a pénzünket átvittem az egyik bankból a másikba, más befektetési formában helyeztem a „lóvét”, hogy az asszony meg a rokonság békén hagyjon. Állítólag ezzel a nem-dolgozással többet kerestem hosszú távon, mintha dolgoztam volna!