Folyamatos iskolabotrány Pécsett

Pillanatkép a múltból

Az 1990-es évek második felében az MSZP oktatáspolitikai ajánlásában jelentős szerepet kapott az un. komprehenzív iskola-modell.
Pécsett egyetlen iskola tantestülete döntött úgy (Berek u.), hogy az MSZP oktatáspolitikája alapján áttér erre a modellre, erről meggyőzték a szülőket is, s megkezdődött a pedagógusok felkészítése Loránd professzor úr vezetésével!


Akkor a Magyar Szocialista Párt parlamenti ellenzékben politizált, de Pécsett, az önkormányzatban, többséghez jutott.
A Magyar Szocialista Párt Pécsi Szervezetének úgy kellett volna védenie ezt az iskolát, mint a szeme fényét! Az iskola, még mai értelemben is EU-szabványnak volt megfelelő.
A pécsi szocialisták, Toller László és Meixner András vezetésével egyetlen iskolát számolták föl jogutód nélkül, megalázva, szétkergetve, s részben földönfutóvá téve a baloldali oktatáspolitikai értékek mellett kiálló pedagógusokat, azaz ezt az iskolát.
A pécsi városháza üléstermében talán még éjjelente ott bolyonganak a szavazás előtti percekben elhangzott szavak, amelyeket az iskola igazgatója mondott ki:
– Kérjük a szocialista pártot, hogy védje meg az oktatáspolitikáját a saját pécsi szervezetétől!

 Az elmúlt esztendők

A pécsi oktatáspolitika legfőbb hiányossága, hogy nem rendelkezik hosszú távú, alaposan kimunkált tervvel, folyamatos az ötletelés, a tűzoltás. Olyan látszat uralkodik el, mintha zseniális sziporkákban bontakoznának ki túlhatalommal felruházott oktatáspolitikusok.
Így az a furcsa helyzet áll elő, hogy Pécs pedagógus társadalmát, amely az iskolavárosi rangból eredő megtisztelő terhet viseli a hátán, folyamatosan izgalomban és bizonytalanságban tartják. Hol ennek, hol annak az iskolának a neve röppen fel, mint bezárandó intézményé. Ha volna hosszú távú terv, ez nem történhetne így! Nem volna közege a pletykáknak, az intrikáknak, az egymás elleni kijátszhatóságnak.
Igaz, akkor nem volna zavaros sem, amelyben politikai megegyezéseket lehet kötni, amelyben alku tárgya lehet önkormányzati politikusok és rokonságuk álláshelye, nem lehetne népszerűséget növelni nagy létszámú iskolák szülői munkaközösségének védelmet ígérve.

Az ötletelés szép bizonysága, hogy pl. 2007-ben a belváros patinás általános iskoláját akarták Uránvárosba költöztetni, vattának, házasítva a magas színvonalú, egyedi, Kodály-hagyományokra épülő énekkari nevelést a kiemelt óraszámú testneveléssel.

Aki részletesebben érdeklődne afelől, hogy Pécsett mit jelent az „elvi politizálás”, az ismerkedjen meg egy videó segítségével Meixner András szájából a fogalommal.
http://www.pecstv.hu/hir.tv?hid=25449

Napjaink

Ma a Széchenyi Szakközépiskola körül sűrűsödik a káosz, a különalkuk és a tüntetések világa.
S bár elhangzott korábban, hogy az általános iskolák „területén” nem lesz már átalakítás ebben a ciklusban, a szavahihetőségüket vesztett oktatáspolitikusok természetesen általános iskolát is bevonnának az átszervezésbe.
A mostani tervek alapja egy tanulmány (koalíció és ellenzék is ebből dolgozik), amelynek csupán egyetlen részlete kerüli el a politikusok figyelmét. Ez:

„A vizsgálat korlátai:

A munka elvégzésére nem egészen két hét áll rendelkezésre. Ez nemcsak az elemzések elvégzése szempontjából jelent korlátot, hanem főként az adatgyűjtést korlátozza.

A hiányzó információ:
– A szakközépiskolai oktatás szakmai összetétele, részletes adatai
– A központi normatíva és az önkormányzati támogatások szakfeladatokra és intézményekre való bontása
– Az ANÁMK gazdasági adatai
– A szervezetek részletes adatai.”

(  Az Eco-Cortex tanulmányából idézve )

Ezen a ponton alighanem meg kellene állni!

Upgrade: május 24.
Megítélésem szerint egy tanulmány akkor tölti be funkcióját, ha az a tények és az adatok pontos számbavételével, csoportosításával feltárja a valóságos helyzetet, a tendenciákat és mindebből jut el a következtetésekig, a cselekvési irányokig.
Azt az írásművet, amely ennek fordítottját képviseli, azaz egy tervezett cselekvéshez keres számokkal, adatokkal nem alátámasztott érveket – és a készítő lelkiismeretétől vezetve ezt le is írja -, ne nevezzük tanulmánynak.
A tanulmány szó védelmében ennyit kötelességem volt leírni.

Upgrade: május 28.
Na, majd a FIDESZ – gondolhatná valaki, hiszen a holnapi közgyűlésre (május 29.) ez a párt is önálló javaslattal érkezik. Igaz, olyannal, amelyet a Széchenyi szülői összejövetelén elutasítottak, olyannal, amelyet a szóba került Mátyás Király Utcai intézmény is teljességgel elutasít. A mai intézményvezető választáson itt a pedagógusok 100%-os arányban szavazták meg az iskola programját, tehát a FIDESZ-tervezte megszüntetésének a támogatottsága 0%!

De az igazi érdekesség a múltból következik: eddig a FIDESZ minden pedagógus elbocsátáskor Révész Mária szeméből hullatta a fájdalom könnyeit. Most vajon a saját tervük elővezetése közben szólnak-e arról, hogy a pedagógus álláshelyek száma mennyivel fog csökkenni tervük elfogadása esetén? Vajon lesz-e Révész Mária retiküljében annyi zsebkendő, ahány pedagógust most ők akarnak utcára tenni?

Upgrade: május 30.
1) Amikor a város iskolai ügyekért felelős vezetője a sajtóban folyamatosan hírbe hozza az egyik általános iskolát, tönkre akarván tenni annak évszázados jó hírnevét, feszültség alatt tartva a szülőket, a gyerekeket és a pedagógusokat – akkor tulajdonképpen „buzz marketinget” folytat. (Ez a módszer, az adott témához kapcsolódóan, falun sem elegáns, de egy kultúrájáról híres városban – kifejezetten visszatetsző.) Ez a folyamatos buzz marketing előbb-utóbb következményeket is fog szülni, de nem biztos, hogy csak olyanokat, amilyenekre a „városatya” számít. A kártétel oldalon a neki köszönhetően kialakuló, pártjáról alkotott véleményt is számba kellene vennie!

Más botrányokról:

“Folyamatos iskolabotrány Pécsett” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Hát még, ha a Püspök Úr is közibük vág a pásztorbottal, hogy ide nekem a belvárosi iskola, mert szegény kispapok nem tudnak a jelenlegi helyen megfelelően testet nevelni és hová lesznek így Isten szolgái.

    Válasz
  2. Köszönöm a linkeket (is)!
    Ám azt gondolom, hogy egy kis képzavarral éljek, a püspök úr csak hab a tortán! Ugyanis nélküle is sikerül évek óta izgalomban tartani pedagógust, szülőt, kisgyereket.

    A fentebbi tanulmányról pedig annyit: ilyen az, amikor egy tanulmány nem azért születik, hogy abból koncepciót lehessen építeni, hanem azért, hogy egy koncepciót szolgáljon!

    Válasz
  3. Macati:
    Mielőtt leírsz egy „hangzatosat”, tájékozódj minimálisan.
    Akiknek nincs tornatermük azok a Szt Mór iskola 1-8. évfolymos kisdiákjai. „Teljesen normális” szülők gyermekei, azaz a kispapokhoz semmi, de semmi közük. Szüleik adót fizetnek, a közoktatásba járatják gyermekeiket, akiknek ugyanúgy joguk van az egészséges testi fejlődéshez, mint az önkormányzati iskolában tanulóknak. Ugyanaz a NAT vonatkozik rájuk is. A Püspökség az általa fenntartott iskolában az állami oktatási feladatot vállalja át – csakhogy a nekik juttatott állami támogatás kevesebb, mint az önkormányzatiaké. (Az alap fejkvóta természetesen azonos, de vannak szolgáltatások, juttatások, amikből kimaradnak. Pedig az állampolgári egyenlőség nem ezt jelenti)
    Amúgy pedig miért zavar, ha a „kispapok” is edzik fizikumukat (is)?

    Válasz

Szólj hozzá!