Az a megtiszteltetés ért, hogy holnap előadást tarthatok a Kamarában. (Hír és hírszerkesztés). Egy hét alatt immár a második olyan beszélgetésen veszek részt, amely azt mutatja, hogy kezd felerősödni Pécsett az igény azokra a speciális ismeretekre, amelyek az Internetes megjelenéssel (jelen esetben az internetes portál híreivel) kapcsolatosak.
A Dráva Rádió alaposan felkészített a hír és hírszerkesztés témájában
A hírről, a hírszerkesztésről úgy tizenöt évvel ezellőtt szereztem az első ismereteket, Káplár Lacitól, aki az MTI pécsi munkatársa volt, s a Dráva Rádió állományát készítette fel, (ahol magam is sertepertéltem egy-két kemény esztendeig).
Káplár Lacit nagyon korán elvitte a betegség, de lám, a jó embereket, az önzetleneket, akik a tudásukat nem rejtegetik, hanem szétosztják, szakmai tudásukkal, őszinteségükkel, emberségükkel tekintélyt vívnak ki maguknak – megőrizzük az emlékezetünkben.
Lám, a hír szóról ő jut az eszembe mindig.
Így aztán nem csak a Wikipédia őriz róla valami hűvös, hivatalos emlékét itt: Káplár László, hanem jónéhányunk emlékezetében ott él.
Amúgy a pécsi előadást azzal a kérdéssel fogom indítani: ha az alábbi három hírből csak egyet olvashatnának el a jelen lévők, melyiket olvasnák el?
– a) Kínában tűz üttött ki egy áruházban: három halott
– b) Tűz Pécsett: egy halott
– c) Hong-Kong: tűzben holt harminchárom afrikai vendégmunkás
Mindezzel nem csak a „közelség törvényét” fogom illusztrálni, hanem a hatékony hírközlésnek azt az alapvető alapállását is „megvilágítom”, hogy a középpontban a hírfogyasztó, s nem a hírgyártó áll!
S majd ezt követi a hír fogalma, amelyet annak idején Káplár Lacitól sajátítottam el…
Beszámoló meg sehol?
Szia!
Ne is kérdezd! Nem, mintha ott lett volna gond, hanem minden egyszerre: évvégi hajtás, szerverváltás a cuccom felével, a nagy asztali gépem feldobta a talpát, ezer a meló…
Látod, még a kakastollasokról sem mondtam semmit, pedig akkor már tényleg elhiheted, hogy be vagyok borúlva… Lassan az el igekötő is szóba jöhet.
Amúgy a klasszikus hírfelfogásról (is) beszéltem, azaz a hír az alábbi kérdésekre válaszoljon: Ki? Mikor? Hol? Mit? Hogyan? Miért?
Aztán néhány fontos vonásról:
A közelség,
az érintettség,
az ingerküszöb,
a celebrity (a híres ember)
(Vö. Kovács József autóbalesetet szenvedett Püspökladányban vs. Toller László autóbalesete c. hírrel),
a negativitás (minden jó – ami rossz?),
a váratlanság,
a dossziéhatás.
A negativitásnál szóba hoztam Hankiss népszabós cikkét, azt, amelyikben „önsorsrontónak” nevezte a magyar újságírás negatívba hajló hajlamát, pedig ez világtendencia.
Hja, amúgy a profit után megy a sajtó, nem Hankiss Elemér után, bár jó lenne, ha a hankissi eszme vinné a sajtónak a pénzt, de ez egyelőre nem így van. (Ezt ott azt hiszem nem mondtam, ezen csak úgy meditálok itt dög fáradtan, mintha bármi közöm volna a sajtó pénzéhez.)
Szóval ilyesmivel ment az idő, aztán a korszerű online sajtót is szóba hoztam, példaként a HVG online kiadását vetítettem ki, amelyből szépen kiolvasható: értik a mesterségük, követik a világtrendeket – el is keseredtem kicsit, hogy itt falun sohasem lesz ilyesmi. 🙂
Naezvót.
De a kakastollasokra egyszer még visszatérek, ám valószínüleg kétszer is kell! De most új DVD-t teszek be adatmentés céljából, mentem ami a megroggyant gépem adatállományaiból még menthető…
Köszönöm, hogy rámkérdeztél, különben nem írtam volna még ezt se le.
Jó pihenést neked!
Köszönöm – a beszámolót is -, és remélem, az ünnepeket nem dolgozod végig…
Látom a pecs.hu webkameráján, hogy lassan eltűnik a Széchenyi térről a hó…
De ma újra havas ám 🙂
látom :)))