A blog és a varázslatos távlatok
Valaha azt gondoltam, hogy a blog olyan új műfaj, amely varázslatos távlatokat nyit meg, új lehetőségeket teremt, új, sohasem tapasztalt megoldásokkal beszél majd a világról, s megteremti a maga művészeit is, akik nem remélt mélységekből hozzák felszínre a még sohasem volt ismereteket az emberről.
Azt gondoltam, hogy ezek a művészek képesek lesznek megteremteni a maguk értő közönségét, ezer szállal kapcsolódva egymáshoz a cybertér végtelenjében, illetve a közönség teremti meg a maga művészeit és műalkotásait, olykor közös alkotásokat, amelyekben kép-hang-szöveg sohasem látott-hallott-érzékelt komplex muzsikája csendülhet fel.
Reményeimből semmit sem látok megvalósulni. Sőt…