Pillana(r)t Café – fejezetek egy szövetség történetéből

Vendégbejegyzés. Írta: Fekete Csaba A nyugati világ esküvői, az ún „fehér esküvők” fényképészete mindig is az ellentétek világa volt. A sötétbe öltözött férfi és a fehérben pompázó nő, az ifjúkortól való elbúcsúzás fájdalma, aggodalma és az új életbe való megérkezés öröme, az égiek áldását kérő esendő pár  gyarlósága és a templomi helyszín fensége, a reggeli … Olvass tovább

Ketten a múltamról, a jövőmről

Vendég bejegyzés. Írta: Luczifer. Két urat ? foglakozásukra nézve történészt – hallgattam a minap. Ugyanarról a korról, ugyanazokról az eseményekről és ugyanazokról az emberekről beszéltek.A szövegek korrektek voltak, mégis a két történelemnek szinte köze nem volt egymáshoz.A történelem egy végeláthatatlan Rorschach teszt, a történelem az, amit észreveszünk a múltból. A pacni többértelmű, a történelem szintén. … Olvass tovább

Ízisz néha meglebbenti fátylát

Vendégposzt by Myrtille.Nem könnyű ám a dolgom, hiszen pénteken elkezdődött a karneváli időszámítás, amikor visszazuhantunk kétezer évet, Ízisz tiszteletére.1961-ben kezdődött, amikor a kétezer éves város elkezdte megünnepelni magát. Annyit tudtam, mert mire idekerültem már nem voll karnevál, hogy „benne lenni jó”. A város Íziszé, és jótékonyan védi kincseit továbbra is, és fátylát nem lebbenti fel … Olvass tovább

Hogyan lettem kutyabarát – vendégbejegyzés by chiara

Pár napja Pécsett voltam családlátogatáson, mivelhogy én egy Lobo palánta vagyok Budapestre szakadva.
Éppen hazafelé autókáztam az akkor még törött sebváltórugós kocsinkkal, amikor a Szigeti útnál látom ám, hogy egy nagyobbacska kutya csak úgy egymagában álldogál az út mellett. A visszapillantóban meg azt, hogy át is kel szépen az úton, ember meg még mindig sehol körülötte. Pár másodperc azért kellett, mire lebeszéltem magam arról a gondolatról, hogy majd mások foglalkoznak vele (na persze), és visszafordultam.

Addigra már nem láttam kuttyot, de egy kutyasétáltató elmondta, hogy merre ment, meg hogy már napok óta a környéken bóklászik. Egy kis keresgélés után megláttam újra fekete barátomat, de ő nem osztotta ezt a barát-dolgot, úgyhogy vagy 20 percig mendegélt előttem, mert odajönni nem akart. Én a fényképezős telefonommal loholtam utána, hogy legalább megörökíthessem. Aztán egy idő után már közelebb jött, de mikor a nyakában lógó bilétát akartam megnézni (csak oltási lehetett, így utólag) akkor végleg túl tolakodónak ítélt és az úton keresztül – fékcsikorgás, nálam szívroham kíséretében – távozott a túloldalon.

Olvass tovább

Könyvesbolti jelenetek

Kedves net-ismerősöm, a budapesti MRO Historia Könyvesbolt vezetője, Szabó Ágnes, mint vendégblogger küldte az alábbi három történetet. Könyvesbolti jelenetek. A hátizsákos hölgy Egy szokványos napsütéses késő őszi napnak indult, akkor még nem sejtettem, milyen kalandok fognak aznap érni.Egy hátizsákos hölgy lépett be dél körül az üzletbe, egy latin nyelvkönyvet keresett.– Sajnálom, de nem tartunk nyelvkönyveket, csak érettségivel, … Olvass tovább

Írország (I.) Az ír éjszakák

Blogom vendége: Botos Tibor úr Az írek híres ivók, így alapvető dolog, hogy a  legkisebb faluban is van néhány pub, a nagyobb városokban pedig pubok tucatjait találjuk a főutcákon.A hétvégék péntek délután kezdődnek. Az utcák egész nap zsúfoltak, délutántól mindenki  az estére készül. A kocsmák nyolc körül már tömve vannak, hatalmas plazma tv-ken különböző meccseket … Olvass tovább

Tenger gyümölcsei. Vendégblogger: Myrtille, a francia kapcsolatunk :-)

Vendég bejegyzés. Írta: Myrtille

Szeretem Párizst,

de oda csak látogatóba járok. Félévente meglátogatom családomnak azt a felét, amelyik kint él. Lent dél-nyugaton, Bordeaux mellett telepedett le lányom és az egyik fiam. A blogírást is a kedvükért kezdtem el, ezt találtuk a legéletszerűbb kapcsolattartásnak.

gyerekek

A látogatások nem múlnak el mindenféle rettenetes méretű családi és baráti evészetek nélkül. Sokat gondolkodtam, milyen recepteket hozzak, végül kettő mellett döntöttem, majd folytatom egy más alkalommal, mással.

Olvass tovább