Bejegyzések a blogról és a blog hajnalából
Közélet – a fogalomról az Insight blogban az alábbi bejegyzésekben olvashat. Közéleti blognak is tarthatjuk.
Néhány héttel ezelőtt posztban hívtam fel a figyelmet arra, hogy a Wikipedia egyes szerkesztői igen érdekes szerkesztési elvek mentén is képesek eljárni! (Huh, de finom voltam). Az egyik szerkesztő, nevezzük most egyszerűen, inkognitója megőrzésének érdekében Kovács úrnak, most a Wiki egy másik helyén rámtalált – és kicsinyes bosszút állt!
A romániai magyarok most eljátsszákugyanazt, amit mi, Magyarországon eljátszottunk évekig? Ma belepillantottam Gáspárik Attila blogjába.A romániai politikai élet szereplőit, azok múltját nem ismerem, tehát csakis abból indulhatok ki, amit ma mondanak, amit ma cselekszenek. Nem ismerem az egyes szereplők kötődéseit sem. Csak „szűz aggyal” tájékozódom picit.Persze, nem ezzel a céllal mentem ma Gáspárik Attila számomra szimpatikus blogjába, de … Olvass tovább
Vendég bejegyzés, írta: Morvax.
Andrés Zerneri tervei szerint Che Guevara születésének nyolcvanadik, halálának negyvenedik évfordulójára négy méter magas bronzszobra elkészítéséhez várják az argentin lakosság fémtárgy adományait.
Miért nem dobog a pillangószív? Szeretném magam megkedveltetni a wiki néhány szerkesztőjével! Most olvasom Pillangószív címszó alatt, hogy azt az (al)oldalt, amely eddig ÜRESEN ÁLLT a győztesnek fenntartva, (és nem én nyitottam!, de beleírtam a honlapom elérhetőségét) – törölni fogják! Az egyik laza szerkesztő úr „állítólagos” győztesnek nevez, mivel ő nem az én oldalamat látta éjfélkor … Olvass tovább
Blog-közügy: tegnap, segélykérő levelet írtam Romániába, A Hét (A7) főszerkesztőjéhez. Az történt, hogy annak a ritka jelenségnek lehettünk, mintegy háromnegyed évig tanúi, hogy innen, Magyarországról jártunk át a TUDÁSÉRT a romániai laphoz!
Ugyanis más, magyar nyelvű forrásról nem tudván, CAROLYN R. MILLER -DAWN SHEPHERD: A blog-írás mint társadalmi tevékenység c. dolgozatát onnan linkeltem be a BLOGSULI c. gondolatkísérletemhez, és minden adandó helyen ajánlottam a lap digitális tárházát blog-látogatóimnak!
Tegnap, október 5-én, a Kamara Marketing Klubjában két kíváló előadó (Kiss Balázs, Dr. Horváth Csaba) mutatta meg, hogyan készült a két nagy párt (hosszú távon) a választásokra – és persze, a mostani önkormányzati választások eredménye is taglalásba „torkollott”!
Hej, véreim, magyar proletárok (fehér- és kékgallérosok – értem a proletár szó alatt), most jó lenni igaz magyarnak!
Meg persze pécsinek is, hiszen Wittner Mária öccse tisztel meg minket szónoklataival, s a helyi lap immár második napja adja alá a nyomdafestéket, hogy megismerhessük a pártsemleges tiltakozót.
Na, megismertük. A lényeg, hogy ilyen nyomorult alkotmánnyal egy percig sem lehet már tovább, vissza nekünk a Szent-Korona tant!
Erre ugye, még Horthy Miklós fehér lova is forgott egyet a sírjában, mivel demokráciában ritkán forgatják visszafelé az idők kerge kerekét, mint mostanság, de legyen úgy!
Ha visszajönnek a régi idők, Kassák Lajos is feltámad majd, s korrigál egyet a versén: haj, haj, az a nikkel szamovár, bizony, mégiscsak kobakon talált valakit!
————–
Kassák Lajos: A ló meghal a madarak kirepülnek
Nincs lakat a számon A Pillangószív versenyben egyelőre még Pécs az első („s általa híres e föld” – mondhatnám némi nagyképűséggel, ámde stílszerűen, hiszen ha Janus Pannoniusról nem is, de a róla elnevezett utcáról, az ott fellelhető, elhíresült lakatokról pörög majd itt szó.) A Pécsi lakatok c. posztom utóélete bizonyítja, hogy bizony szép kis érdeklődés mutatkozik meg lakatjaink iránt, s … Olvass tovább
Ez volt a helyzet a paraszolvencia büntetőjogi beszüntetése előtt. Most, hogy a baloldalon is enyhe dudor domborodik, a figyelmem ismét a sérvem felé terelődött és visszatekintek 2006-ra. (A frissítés ideje: 2022. szeptember). Baloldali meditáció jobboldali sérvről Új idők, új gondok, új gondolatok… Pedig a sérvem a régi!Mint Kóka pénzügyi analfabétája, eltűnődtem: a sérvemmel vajh’ mi … Olvass tovább
Ez az írásom az Új Dunántúli Naplóban jelent meg Pécsett, 1990 júliusában. Kis magyar hajó.
Fa Nándor maga készítette hajóján újra tengerre szállt.
A magányos tengerész útja nem csak önmaga, no meg szponzorai hírnevét, hanem majd országunkét is gyarapítja.
Szakemberek véleménye szerint ez korántsem szükségtelen.
A jó hímév előbb-utóbb, áttételes csatornákon át márkákat, dollárokat fial. Nem véletlen tehát, hogy a világ számos országa és azok vállalatai mesés összegeket költenek jó hírnevük védelmére. S mivel nekünk erre a célra mesés összegünk legfeljebb csak népmeséinkben létezik, mi ezt a feladatot rábízzuk a Rubik Ernőkre és Fa Nándorokra.